Kimennél külföldre egyedül gyerekkel a pénz miatt, de úgy hogy isten háta mögött dolgoznál és se egy rokon és senki aki segítene ha baj van?

a kint kialakított kapcsolatokra mint tudjuk nem lehet számítani(a kollegád inkább hátba döf kétszer, de szemedbe mosolyog, főnök rugalmassága addig terjed, hogy ne legyél táppénzen, szabit vele egyeztetve vegyél ki)

végszükségben viszont a bankok szívesen adnak hitelt, máról holnapra a kezedben, de nincs lelki társad, vagy akivel tudnál egy őszintét beszélgetni és autót vezetni nem tudsz, általában szervezned kell helyet valakik mellé, vagy vonatozni, buszozni, gyalogolni km-ket

nem tudom mennyire megy át, de olyanra gondolok mint amikor "elveszettnek" érzi magát az ember, nincs akihez szóljon igazából, nincs aki segítene ha úgy adódik.

egyedül nem lenne kérdés,de gyerekkel...?mégha csa x évet is alapozni..