Milyen minimum jövedelemmel vagy vagyoni helyzettel kell rendelkezni, ha 3 gyermeket szeretnénk?

Ez épp annyira az igényektől függ, mint az, hogy milyen a lakásod, vagy milyen kocsit veszel. Van egy pár az ismerőseim közül, akik négy gyermeket is bevállaltak úgy, hogy már az is gondot okozott nekik, hogy ruhát és babakocsit vegyenek a másodiknak, mert az első után jó néhány év szünetet tartottak és közben elajándékozták. Vagy például személyi hitelt kellett felvenniük, amikor a legidősebb fiút külön szobába kellett költöztetni a kicsiktől, mert a tininek már nyugalomra volt szüksége, ugyanis a szoba megvolt, a bútorok is megvoltak, de ki kellett festetni és már az sem fért bele anyagilag. Ennek ellenére még a negyedik babát is bevállalták, nem véletlenül jött, hanem akarták. Fel tudják őket nevelni, nem éheznek, de tény, hogy hitel hitel hátán van egy-egy tanévkezdés után. Szerintem sokkal nagyobb gond náluk most az, hogy a két középső gyerek most lépett a tinikorba és egyszerűen nincs idő rájuk, nem tudják őket szabályozni, mert kb 20 év szünet után az anyukának is vissza kellett mennie dolgozni a megélhetés miatt, munka után pedig épp arra marad idő, hogy megfőzzön, megetesse a családot, takarítson és a pici gyerekkel foglalkozzon, a két középső gyerek már-már kezelhetetlen. Ezt ők is elismerik.

Olyan párt is ismerek, akik már az első gyermeket is úgy vállalták be, hogy előtte házat vettek, teljesen felújították, berendezték, kétszer autót cseréltek, hogy teljesen új legyen és családi, majd ezt követően mertek gyermeket vállalni, de nem is szándékoznak többet, mert úgy számolják, hogy egy gyerek mellett is nehéz azt az életszínvonalat tartani, amit eredetileg kitűztek maguknak és nem fér bele a második, nem a gyermekkel járó plusz költségek miatt, hanem azért, mert nem engedhetik meg, hogy az anyuka ismét kihagyjon két-három évet és ezzel lényegesen csökkenjen a családi bevétel. Ők nagyon jól és szépen élnek, de továbbra is így szeretnének, ezért nem vállalnak több gyermeket.

Ezzel a két történettel azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy nagyon másak a párok igényei, hogy milyen szinten szeretnének élni és te nem írtad, hogy te milyennek képzelted el a jövőt.

Ha három gyermeketek lesz, akkor nagy eséllyel te (ha te vagy az anyuka) hosszú évekig nem fogsz tudni dolgozni, a keresetkülönbség lehet, hogy nem túl magas első gyermeknél, de éveken keresztül már érezhető lehet, a kiadás sem nagy még egy babánál, főleg, amíg pici, de ahogy nő és iskolába megy, tini lesz én plusz igényei lesznek, úgy lesz egyre több a kiadás, három gyereknél mindez szorozva. Közben számítani kell arra, hogy ha van is saját lakás/ház, azt bővíteni kell, amortizálódni fog, felújítani kell, bútorok kellenek a gyermekeknek, idővel külön szoba, stb. Ha az apukának nem kiugróan magas a jövedelme, akkor nagyon könnyű beleesni abba, hogy minden hónap végén számolgatni kell erősen és ez az anyukának nagyon sok fájdalmat és fejfájást okozhat. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mi van, ha nem saját ház, hanem albérlet, vagy esetleg hitelt kell még rá fizetni 15-20 évig, ami hatalmas kiadás, rezsivel együtt egy konkrét jövedelem.

Ugyanakkor meg nem lehetetlen. Mi is hárman vagyunk testvérek, jó középszinten éltünk és nem volt ugyan tejben-vajban fürdés, időnként voltak megszorító intézkedések a családi kasszánál, de mégis nagyon boldogan felnőttünk. Ehhez hozzájárult nagyban az, hogy én a két testvérem után nagy körkülönbséggel jöttem, ők már kirepültek akkor, amikor én középiskolába, majd egyetemre mentem és nagyobb költségeket generáltam. Apukám folyamatosan dolgozott, nem keresett rosszul, de kimagaslóan jól sem, édesanyám is tudott munkát vállalni, mert volt nagyszülő, aki vigyázzon rám, amíg szükséges volt kisiskolásként délutánonként. Hitelünk egyáltalán nem volt, ráadásul vidéken éltünk, ez sok költségen csökkentett, mert élelmiszerekre, húsra, zöldségekre tört részét költötte a család, mint ha a bolti árat kellett volna megfizetni érte (bár ez meg fizikai munkával járt).