Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Anyukák! Akiknél a első baba...

Anyukák! Akiknél a első baba könnyen összejött, de a másik váratott, nem volt rossz, hogy nagyobb lesz a korkülönbség, mint terveztétek?

Figyelt kérdés
2015. febr. 2. 12:01
 1/3 anonim ***** válasza:

Nem mert minden korkülönbségnek megvan a maga előnye, és ez lebegett a szemem előtt.

Hátrányokat nem mérlegeltem, mert tök jó, hogy vannak egymásnak, és nem a kor fogja meghatározni a szeretetüket, és egymáshoz állásukat.

2015. febr. 2. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
A fiam kvázi "véletlenül" jött össze, mindennemű próbálkozás nélkül, szóval ő tényleg könnyen összejött :) A kistesó meg már egy éve várat magára. Ez önmagában zavar, nyilván, de nem a korkülönbség miatt. Nem is volt "tervezett" korkülönbség, úgy voltunk vele, hogy majd ha akarunk még egy gyereket, akkor lesz, ha nem akarunk, akkor nem lesz. Még egy csomó mindent akartunk csinálni, mielőtt még egy gyereket vállalunk, szóval már majdnem hat éves volt a fiunk, amikor egyáltalán elkezdtünk próbálkozni a tesóval. Ez így is elég nagy korkülönbség, szóval szerintem teljesen mindegy ilyen szempontból, hogy mennyi ideig kell próbálkoznunk a második babával.
2015. febr. 2. 19:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:
100%

Ugyan minálunk a kistesó egyéb okok miatt váratott magára, de mi is kisebb korkülönbséget akartunk. 2 évet akartunk, de 4.5 év lett belőle. Először tulajdonképpen miattam nem lehetett volna csak majd 3 év közöttük. Aztán sajnos elvetéltem kétszer is. Így lett 4.5 év. Rossz volt akkor is, mikor nem lehetett próbálkozni, és rossz volt, mikor hiába próbálkoztunk. Nagyon könnyen estem mind a négyszer teherbe. Rossz volt a mi részünkről, mikor nem jött a kistesó, mert már vágytunk volna a babára, és rossz volt nézni, ahogy a kislányunk várja, várja a kistesót, de hiába. Sajnos a második vetéléskor már kislányom elég idős volt és értette, hogy mi történik velünk. (Még emlékszik rá, a minap említette).De mikor végre megmaradt a baba, olyan boldogok voltunk mindhárman, és mikor végre megérkezett a lányom teljesen kész volt rá, hogy nagytesó legyen. Imádja és azt hiszem a kistesó is nagyon szereti őt, olyan áhitattal néz rá, figyeli mit csinál, de látszik rajta, hogy szereti a nővérkéjét, pedig még csak most lesz 4 hónapos.

Azt hiszem jó ez így, hogy van közöttük pár év, még tudnak majd együtt játszani, viszont a nagylányom már ezt-azt megért-óvatosak vagyunk a kistesóval, stb. Ráadásul úgy látom, a nagylányom örökölte tőlem a kis tyúkanyóságot:D Én mindig vigyáztam a két évvel fiatalabb öcsémre, mintha 4-8 év lett volna közöttünk, majd még jobban előjött ez nálam, mikor 11 éves koromban kaptam egy kishugit. Jóformán csak én játszottam vele-a másik két tesóm szintes semmit. De állandóan babusgattam, imádtam vele játszani, vigyázni rá, tanítani, óvni. És most valami ilyet látok a lányomon. Sír, ő pedig odahajol hozzá, megöleli, megpuszilja, próbálja nyugtatgatni. Csak reméltem, hogy így fogja szeretni a kishugát:D Legyen a korkülönbség vagy kicsi, nem ezen múlik a jó testvérség. Tudnak akkor is együtt játszani. Remélem azért hamar összejön nektek a kistesó, mert szörnyű a várakozás. De bármekkora is legyen a korkülönbség, meg fogod találni az előnyöket-és néha a hátrányokat is, ahogy a tesók is.

2015. ápr. 8. 17:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!