Annyi elvált panaszkodik, hogy képtelen nevelni a gyereket. Akkor miért nem adják át a másik szülőnek?

Mert szükségük van a tartásdíjra, a családi pótlékra, hogy legyen miből megélniük.

Vagy így akarnak bosszút állni az apán.

Milyen értelemben képtelenek nevelni?

Anyagilag nyilván nehezebb, bármelyik szülőnél is van az a gyerek, egy fizetés mindenképp kevesebb, mint két fizetés.

Nevelési szempontból meg az szokta megnehezíteni a dolgot, ha a két szülő nem képes túllépni a saját sérelmein, és együttműködni a gyerekek érdekében. Ilyenkor sokszor próbálják kényeztetésben túllicitálni a másikat, nehogy a gyerek ahhoz húzzon, amitől igencsak el tudnak kanászodni a válástól amúgy is nehezebben kezelhetővé vált gyerekek. Ráadásul attól is bezárkózik egy gyerek, ha azt érzi, hogy az apuka/anyuka a másik szülő ellen van, mikor neki meg hiányzik.

Én nem panaszkodom, hogy képtelen vagyok egyedül nevelni a gyerekemet, de kétség kívül sokkal nehezebb és sokkal több áldozattal jár, mint amikor még ketten voltunk.

Miért nem adom oda a gyerekemet az apának? Mert a gyerekem! Ha nehézségeink akadnak, akkor is a gyerekem lesz! Az ex férjemnek pedig meglennének ugyanazok a nehézségei, akkor nem mindegy?

A kérdésedről rögtön szerencsétlen "kivert sorsú" háziállatok jutnak eszembe, akiktől megszabadulnak, mert megnőtt, mert felásta a kertet, mert sokat eszik, vagy tudjam is én. Az is durva hogy valaki a kisállatát képes lenne így kirakni, de hogy a gyerekét...

Egy életről beszélünk, akit vállaltunk és bárhogy is alakul az élet már nem gondolhatok csak magamra, mert a lányom ott van!

Egyetlen egy eset van, amikor az apa kezébe adnám a gyereket, az pedig az, ha nekem valami súlyos egészségügyi problémám lenne, ami által akár a saját ellátásomat sem tudnám megoldani.

Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk az exférjemmel, szinte mindennap látja a gyerekét és igazi apaként viselkedik, de egy percig sem volt arról szó, hogy ő szeretné a felügyeleti jogot, sosem erőltette és én sem.

Aki azt írta, hogy a csp és a gyerektartás miatt! Én nem hiszem el, hogy milyen ostoba emberek vannak.

Nézzük csak: 12.000, gyerektartás 20.000 = 32.000

Keresetem: 120.000

össz.: 152.000 ft bevétel

Lakás bérlés rezsivel+tv, telefon, internet, kocsi= 130.000

Maradt 22.000 forintunk a gyerekkel kettőnknek a megélhetésre, ruháztatásra és minden egyéb dologra. És még nem iskolás, hogy tanszereket, kirándulásokat kelljen neki fizetni.

Ha nem én nevelném, akkor ugye 32. 000 forinttól esnék el, ami ha azt nézzük, hogy 2 szobás lakás bérlése helyett elég lenne egy szobás is, úgy mínusz 15-20ezer ft a lekbér, amennyivel kevesebb, nem beszélve a kisebb rezsiről, ráadásul számtalan olyan munkát vagy munkahelyet el tudnék vállalni, amit jelenleg gyerek mellett nem tudok. Akkor ki is jár jól??? És azt is nézd meg, hogy én a fizetésem és az általad egekig magasztalt életmegoldó családipótlék és gyerektartás összegeiből mennyit költök a gyerekre! És magamra mennyit? Segítek: semmit.

Ezzel ellentétben a férjem megkeresi a netto 200-at, amiből lead nekünk 20-at. És persze én vagyok a pénzéhes, ha valami extra kiadásnál megkérem, hogy segítsen be, pl. télicipőt és oveált kell venni a gyereknek és mellette beteg is lesz a hónapban, ami miatt nem tudok dolgozni, kevesebb lesz a fizetésem, de legalább ezreket hagyhatok ott a gyógyszertárban is.

Ez a kérdés már megint egy jó nagy kifordított hülyeség, ami csak uszításra szolgál.

Sokkal nehezebb egyedül nevelni egy gyereket és aki panaszkodik, az nyilván nem azért teszi mert nem alkalmas a gyereknevelésre, hanem mert a másik nem veszi ki belőle a részét. Csak akkor működik zökkenőmentesen, ha az anyagiakat és a felügyeletet is megosztják a szülők. Nem vagyok elvált, de tudom hogy mi fán terem annak lenni úgy, hogy a másik állandóan keresztbe tesz vagy épp semmit nem segít.