Gyerekek erdeklodesi koret befolyasolja az, hogy milyen kornyezetben no fel? Szerintetek mennyi az esélye annak, hogy a gyermekemnek jó hangja lesz?

Biztos dob valamennyit, de 50-50. Vagy megtetszik neki, vagy nem.

Az meg, hogy jo hangja lesz-e, nem ilyenen mulik. Semmilyen kulso hatas nem hatarozza meg..

Rengeteget számít!

Én pl. nagyon sokat énekelek. Amikor a nagyokat vártam (akik ikrek), akkor is sok zenét és éneket hallottak (munkám miatt is), és születésük óta is sok éneket hallottak tőlem. Már kicsi koruktól kezdve átvették, hogy játék közben dünnyögnek valami nótát. A ritmusérzékük és a hallásuk is kiváló. Most 4 évesek, és rengeteg éneket tudnak, sőt, el tudják különíteni az egyes műfajokat. Meg tudják mondani egy énekről, hogy az most egyházi ének, vagy népdal, vagy verbunkos... esténként szépen éneklik a Himnuszt, és ha gitáron gyakorlok, akkor kihallják, ha elrontom, és szólnak is érte.

A kicsi 15 hónapos, és legnagyobb döbbenetünkre dúdolja a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű dalt. Még jól meg is nyomja annál a résznél, hogy "itt egy szééép könyv..." Mármint a szöveget nem tudja, csak a dallamot dünnnyögi, de teljesen kivehetően.

Hát, nem tudom. Én zeneibe jártam, jól énekelek, nagyon jó a hallásom, hangszert is tanultam. A lányomnak sokat énekeltem, sokat játszottunk hangszerekkel, stb. De semmi jelét nem mutatta tehetségnek éneklés terén, hangszeren viszont jól játszik. Van ilyen is, akinek nincs jó énekhangja, csak hallása (apukája ilyen). A fiam viszont kifejezetten tehetségesnek tűnik, tisztán szépen énekel, ritmusérzéke kiváló egész kiskora óta. Szóval lutri. :)

De biztos sokat használ neki, ha tehetséges, ha nem.

Szerintem sokat számít a környezet, ahol felnő a gyermek. Ha nem is lesz belőle egy Király Linda, de sokat lehet fejleszteni, ha nincs kifejezetten jó hallása, akkor is. Egy kellemes, elfogadható szintet megüthet fejlesztéssel, kitartással. De ehhez kell egy olyan környezet, ahol megszerettetik vele a zenét, ahol, ha tanulni akar, támogatják ebben.

Pont fordítva is, hiába van természetadta tehetsége, ha elhanyagolják, nem fejlesztik, beszürkül, elkallódik.

Az énekhang genetikailag meghatározott. Ezt valamennyire lehet fejleszteni, de csak kis mértékben.

Tehát egy nagyon tehetségtelen, rossz énekest fel lehet fejleszteni olyan szintre, hogy elviselhető legyen az éneke egy tábortűznél.

Az öröklés pedig kérdéses. Apám kórustag volt, apai nagymamám is helyi énekkarokat vezetett. Nekem iszonyú énekhangom van, pedig egész gyerekkoromban énekelt, gyakorolt velem apám. Zongoráztam is évekig. Kamaszkoromra annyit sikerült elérni, hogy hangszeres kísérettel ELVISELHETŐ lett a hangom. Még mindig nem jó, de már "kevésbé rossz".

Ez igaz a kézügyességre is. (Rajzolás, stb)

Minden más motivációval, érdeklődés felkeltésével jól fejleszthető. A fenti kettővel vagy születik valaki, vagy nem.

persze, pontozzatok le, irigykedjetek. :) Van mire. :)

Én egyébként nem akarom, hogy ezzel keressék a kenyerüket, arra taníttatjuk őket, amire csak akarják, de a tehetségük, zeneszeretetük igenis áldás!

7-es, írd már meg, miből gondolod, hogy bárki irigy rád! Most már elég sok kérdésnél látom ezt a reakciót, amikor valakit lepontoznak és meg van sértődve (egy anonim oldalon, ahol semmi jelentősége), akkor biztos mindenki irigy. :)

Tök mindegy, hidd el, bármiért lepontozhatnak.

Nem írtam ilyet, hogy biztos mindenki irigy, de kétségtelen, hogy sokan irigységből pontozzák le a másik válaszolót. Meg unalomból is, naná.

A kérdésre válaszoltam, és úgy gondolom, hogy hasznosan. Sok olyan választ láttam már más kérdéseknél is, ahol a válaszadó helyzete irigylésre méltó (nem negatív értelemben), vagy inkább akkor úgy írom: szerencsés helyzetben van a gyerekeivel vagy mással kapcsolatban, aztán jól lehúzzák a válaszát, és csak az övét. És igen, sokan rosszindulatú irigykedésből, mert másképp nem tudják hirtelen kiélni a frusztrációjukat.

Megsértődve azonban nem vagyok. :) Egyszerűen írtam egy reakciót, mint ahogy te is a kommentemre. :) Szép napot!