Hogy szólítjátok egymást a párotokkal, mióta megvan a baba?

Sosem szólítottuk egymást keresztnéven, hanem 'Kicsim'.

Legtöbbször még most is így, néha-néha apa-anya (én ezt kevésbé szeretem, hiszen nem csak anya vagyok).

A keresztnevünkön. A gyereknek nyilván apaként/anyaként említjük egymást, de nem hívjuk így egymást. Volt, hogy a keresztnevünkön szólított minket, de csak egyszer-kétszer, és ő maga is nevetett rajta, mintha viccelne. :)

(2 és fél éves)

A keresztnevén,vagy becézem,legtöbbször Édes-nek,Ő engem Kicsim-nek,vagy Szívem-nek.

csak akkor mondjuk Apa-Anya,ha a fiunkkal beszélünk,pl Apa elment a boltba,vagy Anya nem sokára hazaér.

Nekem Ő nem az apám,miért szólítanám úgy,én se vagyok az Ő anyja.

Leginkább a keresztnevünkön hívjuk egymást, néha szívemnek.

(Mit lehet ezeken a válaszokon NULLÁRA értékelni??)

Ahogy előtte: a keresztnevünkön. Sőt, a gyereknek is így hivatkozunk egymásra (nem úgy, hogy „majd ha apa hazajön”). Mondjuk mi régebben sem becéztük egymást „cukorborsómnak” vagy ilyesminek. :)

Érdekes, mert a többi válaszból úgy érzem, külön figyeltek rá, és a gyerek előtt hogyan szólítjátok egymást (anyu, apu stb.). Nálunk ez fel sem merült, hiszen nem változtatott a kapcsolatunkon az, hogy gyerekünk lett, és ezáltal egy újabb szerepet is kaptunk.

Akik egymást anyának-apának szólítják, előtte férjnek-feleségnek hívták egymást, tehát az életben éppen betöltött szerepük határozza meg a megszólítást? Egyébként most, hogy ezt leírtam, eszembe jutott, hogy poénból szokott néha „feleségnek” szólítani a férjem, de ez kb. olyan szintű vicc, mint mikor Kabos „fiamnak” hívta a nejét egy filmben.