Nektek milyen iranyban valtozott meg a kapcsolatotok a csaladotokkal, illetve. A. parotok csaladjaval az elso gyereketek szuletese utan?

Nekem nem változott semmilyen irányba. Korábban is jól kijöttünk, most is. Szerencsére egyikük sem akar beleszólni abba, mit hogyan csinálunk. Egy-egy apró tanács érkezik, pl hogy mit adjak rá, ha kimegyünk sétálni, de ezek nem olyasmik, ami miatt fel kellene húznom az orrom. Örülök, hogy vannak nekünk, bár elég messze laknak.

Mióta megszületett a fiunk, gyakrabban jönnek látogatóba, aminek mi csak örülünk, mert szeretnénk, ha a fiunk ismerné a nagyszüleit.

Anyukámékkal nem változott a kapcsolatom, de ebben biztos benne is van 1 h anyukám 2 messzebb laknak 3 nem osztogatja a nagy bölcs tanácsait és nem szól bele a dolgomba.

Anyósommal sok vita volt, mert ő mindennap itt akart ülni órákat, én meg ezt nem engedtem mert állandóan felkeltette a kicsit ha aludt, meg nem tudtam miatta pihenni és állandóan mondta és mondta h mit csináljak mit adjak neki. Aztán megmondtam h 2 hetente van pár órás látogatás ennyi, viszont most is beleszól h mit miért adok miért nem adok, jaj a védőnő hülye rá hallgassak ilyenkor megmondom h köszi nem v ha nagyon felhúz nem válaszolok és nem foglalkozom vele.

Semmelyikőjükkel nem változott meg. Hogy a te példádnál maradjak, nálunk ez úgy festett, hogy mindketten kérdeztek:

-nem akarod még elkezdeni hozzátáplálni?

-nem, még nem.

-hm, érdekes, a mi időnkben ez már abszolút elfogadott időpont volt.

-igen, tudom, de nézd csak, itt írják, hogy ezért meg ezért ideálisabb várni még.

-de érdekes, hogy mennyi minden változott azóta.

És slussz, itt lezártuk. Mondjuk nálunk annyi plusz van, hogy a férjem orvos, és benne maximálisan bíznak minden téren, és olyan csodás beszédeket tudott mondani mindig az ilyen témákról, hogy tátott szájjal hallgatták.

De szerencsések is vagyunk, anyósomék is, anyumék is extrán megértőek és jófejek.

Nekem anyukám volt a legtutibb segítőm! Mindig úgy tette ezt, hogy nem oktatott ki, soha nem volt ilyesmi miatt konfliktusunk!

Na, de anyósom, aki pedagógus volt?! rém erőszakos volt a fiam születése óta, mindig erőszakosan akarta érvényesíteni az ötleteit! Tanácsot soha nem adott! A férjemre való tekintettel benyeltem pár epés megjegyzést, de miután egyszer annyira felhúzott, hogy majdnem kidobtam a lakásból, mondtam a férjemnek, hogy most húzzuk meg a határokat, mert ez nem vezet jóra.. Azóta nem konfrontálódunk, ha veszekszik a fiával, akkor tudjuk meg, hogy szerinte mit nem csinálunk jól.. Én mindig is a gonosz menye voltam, mert nem hagytam magam irányítani régen sem, szóval nem lepődök meg semmin..