Ha jól neveltem fel a kiskutyámat, akkor jó anya leszek?

12-es vagyok, azt kifelejtettem, hogy a kutyánk olyan gondoskodó énjét hozta elő a vőlegényemből amit előtte sosem gondoltam volna. Ahogyan látom, hogy foglalkozik vele és törődik vele/gondoskodik róla, egyre jobban tudom és érzem hogy nagyon jó apa lesz ha oda kerülünk. Csak egy példa ami nagyon megmaradt bennem:

Amikor ivartalaníttattuk a kutyát 7 hónaposan, a műtét után nem volt túl jól, és ráadásul estefele vittük, így este 7re értünk haza vele. Mondta a doki, hogy valószínűleg ha felkel kába lesz egész este/éjjel, míg jól ki nem alussza magát. És ugye a szokásos rosszullétek is jöhetnek. A párom aznap este behozta a kis fekhelyét az ágyunk mellé, kibélelte jó puha törölközőkkel, hogy minél kényelmesebb legyen neki, és hogy velünk/mellettünk lehessen és nyugodtabb legyen a kutya, valamint ha baja van, vagy rosszul van, akkor azonnal észrevegyük. Egész éjjel féléberen aludt akkor a párom, és éjjel arra ébredtem, hogy simogatja a kutyát és beszél hozzá, nyugtatja...(mert akkor éppen megébredt a kutya és fel akart kelni, de még bizonytalanul ment). Tehát van némi összefüggés a gyerekvállalás és a kutyatartás között, de ezt annyival hasonlítanám össze, hogy ott kijön, hogy egy emberben mennyi empátia, türelem, gondoskodás, szeretet van, és az is jól mutatja ezeket a dolgokat,hogy hogyan reagál le egy-egy kellemetlenebb dolgot/szituációt.

A jó anya tág fogalom, de az biztos, hogy odaadó, gondoskodó szülő leszel.

Attól leszel igazán jó anya, ha a nevelésben is ügyes leszel. Ahhoz pedig általában kevés az ösztön, képezned kell magad, könyveket olvasnod.

Igen, az állattartásból lehet következtetni, hogy valaki milyen anya lesz.

Aki elhanyagolja a kutyáját és csak pár napig tart a csoda, abból bizonyára hiányzik az említett 2 fogalom.

Nyilván az is számít, hány éves az illető.

5 évesnek például kutyát venni...

Szülői gyengeség, felelőtlenség, vagy valójában a szülő akart egy kutyát. :)))

Persze vannak kivételes esetek.