Mi történik egy gyermekpszichológusnál (3 éves gyermek esetében)?

Kislányom rettenetesen székrekedéses. Hetente csak egyszer kakil, azt is úgy kell kiimádkozni belőle.

Nem fogad el semmilyen épkézláb, normális ételt, annak dacára, hogy mindennap jut az asztalra hús, gyümölcs, rostos étek. Köpködi az ételt az asztalnál, egyszerűen nem hajlandó lenyelni, majd nagyon sír, és mondja, hogy "én ezt nem tudom megenni". Nagyon édesszájú, az édes ételeket többnyire szívesen megeszi, de erről leállítottuk, nem kaphat semmi édeset, semmi kakaósat, hátha majd idővel, ha éhes lesz, rászokik a normális ételre, de nem, és nem. Nem iszik tejet, nem eszik gyümölcsöt, nem eszik zöldségféléket, nem hajlandó húst enni, inkább üres kenyeret.

Már nagyon el vagyunk keseredve, hogy mi lesz így vele. Az oviban sem hajlandó se enni, se inni. Mindezek végeredménye egy makacs székrekedés, már másodszor kap beöntést két hét alatt, de ez sem zavarja, közölte, hogy ezentúl beöntés...

szervi bajokat kizártuk, így jön a gyermekpszichológus, hogy feltárjuk az okot. Igazából nem tudjuk, hogy mi lehet az ok, nem hall veszekedést, nem született kistestvér, nem vagyunk válófélben, feszültség se nagyon van. Talán csak annyi, hogy nekem lassan vissza kellene térnem a munka világába, és érzi, hogy kicsit változni fog az élete, illetve egy hónapja megkezdődött számára az óvodai élet, ami kicsit döcögősen indult (nagyon hiányol), még mindig csak félnapos.