Mi az ideális kor a gyermekvállalásra férfiak esetében?
Van olyan férfi, aki huszonpár évesen is teljesen belevaló apuka, és van olyan férfi, aki 50 évesen is teljesen infantilis, és nem képes felelősséget vállalni egy családért.
Itt nem lehet általánosítani. Egyéni helyzettől/állapottól függ minden.
Nálunk 10 év van a párom és köztem. Én 27 vagyok (a leendő apuka 37) és 6 hetes terhes vagyok. Ő később érő, én korábban, kb. a kapcsolat elejétől egy szinten vagyunk. 7 éve. Régóta mondogattam neki a babát, eleinte Ő még nem érezte, hogy jó lenne, aztán 3 éve elkezdett vágyni rá. Akkor úgy döntöttünk, hogy amikor anyagilag olyan lesz a helyzet, akkor jöhet. Idén januárban abbahagytam a gyógyszert, hogy kiürül és jöhet a baba. Aztán márciusban volt egy csúnya balesete és eltörte a gerincét. Mostanra épült fel és novemberben első próbálkozásra teherbe estem. Ma remélem kiderül, hogy van szívhang. Tehát nálunk 37 év (ebből 7 együtt) kellett, hogy eljussunk az apaságig és most minden érdekli, beszél róla, tervezi, hogy mit csinálnak majd együtt. Tegnap azon kaptam, hogy szülésről szóló műsort néz a tvben:)Szerintem nagyon jó apa lesz.
Bocs, hogy kisregényt írtam.
Apuka 26 éves.Ő győzköd lassan 3 éve,hogy legyen babánk.
Én úgy gondoltam,hogy először legyen meg minden(ház,kocsi,munkahely legalább egyikünknek bejelentve) és majd akkor.
Abban igaza volt,hogy lehetett volna még hamarabb is,mert nekem megvolt a házam 20 évesen(kevés hitellel) és bejelentett munkám is volt,de nem akartam egyből,ahogy új helyre kerültem eljönni.Még így is kérdés a mai világban,hogy vissza vesznek-e.
Én 24,ő 26 éves és rettentően jó apa lesz belőle.(első babánkat várjuk,19 hetes vagyok)
Köszi a válaszokat!
Az én párom 26 éves, én 25 vagyok. Van már 1 éve munkánk, az egyetem befejezése után szerencsére mindketten rögtön el tudtunk helyezkedni. Van saját, hitelmentes autónk, és ha minden igaz, jövő nyárra sikerül saját lakásba költözni, igaz hitelt mindenképp fel kell vennünk. Én már évek óta vágyom babára. Jövőre ha minden igaz összeházasodunk, és mondta, hogy majd utána jöhet a gyerek, csak az a gond, hogy nála inkább ez csak egy logikus lépés, mert hogy ez az élet menete, nem pedig azért vesz el és mondja a gyerektémát, mert annyira szeretné... A győzködést úgy értettem, hogy mondogattátok-e, hogy ti már babáznátok, nyilván nem rátukmálni kell, csak, ahogy az egyik válaszoló is írta, lehet, hogy félne az újtól, a felelősségtől, de ha ott lenne a baba imádná. A kérdésem alapvetően erre irányult, csak nem fejeztem ki túl jól magam, hogy azért ment-e bele a gyerekvállalásba, mert ez logikus lépés volt, de félt, vagy ő is nagyon szerette volna?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!