Ti mit csinálnátok?

Hány évesek vagytok?

Én a 2.-at 36 évesen, a barátnőm 39 évesen szülte. Nem borult fel az idill. Sőt!

Ha úgy érzitek, hogy jó lenne még egy gyerek (és nem azért, mert "kár lenne őket veszni hagyni"), akkor hajrá!

" félek attól, hogy egy sírós babánk lesz, hogy testvérféltékenység lesz, hogy egymás agyára megyünk, és a fiamra sem lesz elég időnk"

Ettől mindenki fél. :)

Úgyhogy ezeket az indokokat nyugodtan húzd le a listáról.

Az egyik barátnőm 37 évesen szülte az elsőt, 40 évesen a másodikat.

Az első gyereke egy jó természetű, tündéri kisfiú, a második egy angyali természetű kislány. :)

Van, akinek kijut két sírós baba, másnak egy sem.

A nagyobb fiam remek természetű baba volt, minden ment, mint a nagy könyvben. A második baba is remek természetű, kis mosolygós bébi, az evésbeli gondokon kívül nincs vele probléma.

Ha vágytok egy második gyerekre, akkor vágjatok bele. Hidd el, a kezdeti "kényelmetlenséget" nagyon gyorsan felváltja majd a "mintha mindig négyen lettünk volna" érzés.

Nézd, én a „másik oldalt” fogom képviselni, mint az eddigi hozzászólók. A kérdésed alapján egyetlen pro érved van: hogy „ne hagyjátok veszni” a 3 fagyasztott sejtet. Az összes többi, amit írtál, kontra érv.

Csak azért, hogy ne menjen veszendőbe, ne szülj gyereket. Bárki bármit mond, két gyerekkel nehezebb, mint eggyel. Persze-persze, kétszer annyi szeretet, van testvére, öreg korodd kétfelől istápolnak, stb., de ha nem érzed magad elég energikusnak ahhoz, hogy egy ideig egy kicsivel és egy még kisebbel rohangálj a világban, akkor fontolgasd még inkább!

Nekünk egy gyerekünk van, és így éreztük és érezzük teljesnek a családunkat. Sajnos, nem sajnos, az a helyzet, hogy ismerem magamat, és úgy érzem, nekem ennyi a kapacitásom, egy gyereket tudok tisztességben, odafigyelve, nem folyton rohanva és nyüglődve felnevelni. Szerintem ebben nincs semmi rossz.