Akik koraszülött intenzíven, gyerekosztályon dolgoznak, hogy bírják ezt ki idegileg?
Orvosok, nővérek, akik ott dolgoznak, nem roppannak ebbe bele? Főleg hogy kis ártatlan babákról, gyerekekről van szó, akik a karjaik között szenvednek, esetleg halnak meg? Hogy lehet ezt bírni hosszú távon idegileg?
Csak érdekel, mert én is irányba tanulok, de felnőttekkel szeretnék foglalkozni.
Az én ismerőseim többségében családosak, fiatalok is.
Az első gyermekem koraszülött osztályon halt meg. Utána én is ezen gondolkoztam, hogy hogy lehet bírni.
Rá három évre újra PIC-re kerültünk, de semmi probléma nem lépett fel, és egészségesen hoztuk haza a lányunkat. Akkor láttam, hogy nekik ez nagy küzdelem, de több a sikerélmény, mint a kudarc. Látják ők a sok örömet is, ahogy gyógyulnak a gyerekek, és hazamehetnek, és sok szülő később is tartja velük a kapcsolatot, és életük végéig hálásak nekik. Szerintem ez ad nekik erőt!
De az biztos, hogy érzelmileg nagyon kemény munka.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!