Szoktatok azon gondolkodni, hogy hol a hatar?

Szia!

Az én fiam vissza húzódó alap természete, ezért én, mindig kicsi kora óta olyan helyzetekbe hozom, hogy próbáljon meg nyitni a világ felé. Pl.: Egyedül játszik a homokozóban, és vannak rajta kívül még gyerekek, akkor mondom neki, hogy menjen oda nyugodtan, és játsszon velük. Vagy elmegyünk vásárolni akkor segít a vásárlásban és van amikor oda adom neki a pénzt és neki kell oda adnia a pénztárosnak, így muszáj neki beszélgetnie, és szépen belerázódott mindenbe. Megszokta, hogy beszélgetnie kell az emberekkel, és hogy az milyen jó.

Most 3 éves elmúlt, és nyitott boldog kiegyensúlyozott nagy fiú. De ha nem kezdtem volna el időbe ezt az egészet, olyan élete lett volna mint nekem annak idején, se barotok se semmi, mert nem tudtam barátkozni, és nyitni mások felé. Ma már van családom és barátaim is, de nagy utat tettem meg idáig, és nem akartam, hogy a fiam is így járjon.

2 gyermekes anyuka

Teremts olyan szituációkat ahol talalkozhat más emberekkel, idegenekkel. Erőltetni nem kell, hogy kommunikáljon mindenáron velük de segíteni lehet pl. ha te szóba állsz mas gyerekekkel játék közben és megpróbálod játékosan bevonni. Erőltetni semmit nem szabad, de elzárkózni se az ilyen szituktól.

Tesómék 3 éves lány szintúgy félénk, fél az idegenektől, nem hajlandó velük beszélgetni, kommunikálni, lefagy a gyerek szó szerint és fut anyához. Ők ebbe már 1,5 éve belenyugodtak és nem próbalnak rajta változtatni. A pici ősszel oviba megy, szerinted mennyire lesz neki nehéz az hogy bekerül tök idegenek közé és egyedül lesz? Nagyon. Most még azt hiszi szegény, hogy az anyja majd vele lesz az oviban is, de ha rádöbben hogy nem, akkor nagyon nehéz lesz feldolgoznia.

Érdekes kérdés...alapvetően én úgy gondolom,hogy az alap normák megtanítása mindenképpen fontos!Tehát hiába heves természetű,én rászólok,hogy szépen kérje vissza a játékát mástól még akkor is,ha már 1-2x kérte és még nem kapta meg...Tehát a másikhoz való normális viszonyulást muszáj megtanulniuk a természetüktől függetlenül.

De hogy az előző példánál maradjak én nagyobbik fiam lassan 4 és bizony nem is egyszer megküzdök azzal,hogy ne legyen annyira heves.Konkrétan ma is volt egy ilyen példa,hogy valaki játszott a játékával,odament,hallottam elkéret 3x szépen,aztán lekezdte elvenni tőle,de normálisan,a másik nem adta(amúgy korabeli) és erre odacsapott egyet...na akkor már odamentem,rászóltam,hogy így nem viselkedhet,semmiképen sem ütheti meg a másikat.Viszont magamban azért úgy voltam vele,hogy bakker,én elvárom a gyerekemtől,hogy adja vissza egyből másnak a játékát,ha játszik vele,és e mellett elvárom tőle,hogy legyen abszolút nyugodt,ha neki nem adják vissza...ja és a másik,hogy azt sem akarom belenevelni,hogy nyámnyila legyen,ha már egyszer van akarata,az csak jó lesz később!

A te konkrét példádra meg annyit tudok írni,hogy én fiamnak is volt egy ilyen időszaka 2 évesen,nem akart bemenni a játszóra csak akkor,ha üres volt.Meg is mondta,hogy nem akarja,hogy gyerekek ott legyenek...ezt mára kinőtte,szerintem nálatok is változni fog a helyzet,azért még elég kicsi a fiad, majd 3 éves kora kürl kezdi el őt érdekelni a gyerektársaság akkor biztos változni fog valamennyit.Lehet akkor se lesz a "társaság közepe",de ez nem is baj :)