Van itt olyan szülő, akinek a gyereke egyáltalán nem nézhet tévében mesét/rajzfilmet? Hány éves a gyerek? Mennyire működőképes ez a módszer?

Szia! 9 éves a fiam, nekünk sincs tévénk, csak számítógépünk. Illetve nem teljesen igaz ez, mert volt egy időszak, amikor 3 adót még földi adásként lehetett fogni, és azt tudtunk nézni a számítógépen, de így csak a szombat reggeli rajzfilmblokkot nézte a gyerek fél órát néha (amikor időnként szerettünk volna egy picit tovább aludni legalább szombaton).

Mi is mindig rengeteget meséltünk neki (és tesszük a mai napig, bár már nyilván egyedül is olvas), már csecsemőként is verseket olvastam neki. Nálunk úgy alakult, hogy 2 éves koráig egyáltalán nem nézett semmilyen filmet. Utána pedig elővettük a „régi jó” rajzfilmeket (Vízipók, Pom-pom stb.), amelyeket ismerünk. De nem volt sosem rendszeres, hogy rajzfilmet nézett.

Aggódtam azon, hogy az óvodában nem lesz-e kívülálló, hogy nem ismeri Spongya Bobot és az egyéb „remek” mai műveket, de az a helyzet, hogy egyszer sem volt ebből gondja. Pedig az ovistársai közül sokan már a Csillagok háborúját nézték…

Mikor nagyobb lett, az lett a szabály, hogy hétvégén lehet „tévézni” (mármint valami filmszerűt nézni) vagy számítógépezni – mert azért azt be kell látni, hogy a mai gyerekeket nem szabad eltiltani a számítógéptől.

Egyébként majdnem mindig velünk együtt nézett mindent, én a mai napig úgy látom, hogy igényli, hogy közben megoszthassa valakivel az élményt.

Már elsőbe járt, amikor először néztünk vele „rendes” filmet, és iskolás korában jött először haza úgy, hogy van egy „farmos játék”, amivel játszanak az osztálytársai, és őt is érdekelné. Azóta játszhat ezzel is hétvégente, illetve egyéb szempontból is nagyon jó a net, mert pl. a szorzótábla tanulásához szorzós játékok is igen nagy segítséget nyújtottak.

Azt gondolom, hogy nem vagy egyedül az álláspontoddal, az általam ismert szülők között sokan vannak, akik nem tévé**zik, és a gyerekük nem esett ki a „fősodorból” emiatt. Persze nyilván ez gyerekfüggő (vagy családfüggő?), mert ha egy gyereknek nagyon fontos, hogy olyan legyen, mint a „szomszédék Pistikéje”, akkor lehet, hogy kínként éli meg, hogy ő nem nézheti a Monster High-t vagy ilyesmit… Mindenesetre én nem bánom, hogy a gyerekem autonóm személyiség, aki jóban van a többiekkel, de nem attól érzi magát „menőnek”, hogy majmolja a másikat. (Mindeközben tisztában vagyok vele, hogy kamaszkorában már vélhetőleg jobban fogja követni a társak szokásait.)

Még valami: mikor iskolát válaszottam a gyerekemnek, figyeltem a szülőket is, akik odajáratják a gyereküket. A környékünkön mindenféle suli megtalálható, és a szabad iskolaválasztásnak „hála” egy-egy iskola célközönsége nagyon jól definiálható, a hasonló értékrendű szülők tömörülnek beléjük. Nos, én igyekeztem olyat választani, ahová hozzánk hasonlók járatják a gyereküket. (Sarkítok a példával, és senki ne sértődjön meg légyszi, de mivel számomra nem az autóm mérete vagy a napszemüvegem csillagászati ára a lényeg az életben, nem a dzsipes-guccis anyukák gyerekei közé adtam a gyereket.)

Egyátalán nem működőképes ha teljesen tiltod a gyereket,ugyanis a mai világ része a filmek,ahogy az internet és a számítógép is. Nekünk van tvnk,elég ritkán nézzük,mert filmezni szoktunk dvdről,pendrivról stb,ugyanis rengeteg idióta műsor van egyikünk sem szereti az ilyen marhaságokat ellenben a paprika tv,természetfilmek ilyesmik érdekesek.Van egy 3 éves kisfiunk, kb 1 éves korától nézett ilyen 2-3 perces zenés klippet a youtubon, pl gyerekdalokat néha,de igazán mesét 1,5 éves kora óta néz,szigorúan veszem mit nézhet,pl tvt nagyon ritkán néz ha nézi is hétvégén Babart,Hupikék törpikéket,Magyar népmesét nézhet ha épp megy atvben vagy főzőműsort,természetfilmet,dvdn és youtubon is neki való értelmes meséket pl Frakk,Vizipók,Kisvakond,Micimackó,Disney meéke gy része stb. emelett sokat játsznk,játszik Ő is,olvasunk neki mesét tb.

Szerintem kell az aranyközépút ugyanis a gyerek közösségbe kerül látja,hallja,hogy más mesét néz Ő is akar és ki fogja használni az összes idejét,hogy nézhesse,ez olyan mint az édesség evés,ha otthon nem kap,akkor ott eszik ahol lehet.

"nem térek magamhoz,hogy nem elég,hogy ennyien bámulják nonstop ezt a győzikésvalóvilágos szemetet,de el is hiszik,hohy ez jó."

Ki mondta, hogy Győzikét és Való Világot néznek a gyerekeink? Itt azt próbáltuk többen elmagyarázni, hogy vannak igényes rajzfilmek, amik nem a hülyeségre tanítanak, erre ti csak győzködtök, hogy nem, mi tuti a Való Világ elé ültetjük a gyerekeinket. Az egészben az a röhej, hogy miközben, gondolom, rettenetesen széles látókörűnek tartjátok magatokat, nektek van az ide írók közül a leginkább leegyszerűsített gondolkodásmódotok: rajzfilm=hülyeség=Győzike. És természetesen ha a gyerek megnézhet egy tízperces rajzfilmet, akkor abból egyenesen következik, hogy soha nem játszunk vele, nincs kint a levegőn, esti mese könyvből pedig végképp nincs. Ennyire ti sem lehettek sznobok, hogy ezt komolyan így gondoljátok.

A barátnőmnek ugyanannyi idős (5,5 éves) a kislánya,mint a fiam.Nem néz tv-t,nem néz dvd-t.Teljesen egészséges kislány,és most majd szeptemberben Waldorf suliba fog járni.

Az én gyerekeim néznek tv-t,gyakran járunk moziba,de ez a barátságunkat nem "károsítja". Amikor együtt vagyunk nem is esik szó a mesékről,mesefigurákról.Elfoglalják magukat együtt a gyerekek.Fel sem merül,hogy ők miért nem,mi miért igen?!

Nekünk sincs tévénk, dvd-t vagy letöltött mesét néz. Meg rengeteget olvasunk, nagyon szereti. Nem tudatos döntés volt, így alakult, mert mi így élünk. Nem tiltjuk, csak szabályozzuk.

Nálunk akkor lépett képbe a mesenézés, amikor a kistesó megszületett és valahova le kellett tennem a nagyot (2 éves múlt), amíg a kicsit szoptattam. Csak csendben volt hajlandó enni 3 hónapos korától, mielőtt bárki belekötne.

Három és fél évesen egész jól szelektál mesét a fiam, olyat, ami érdekli és normális is. Szerintem nem fog kilógni nagyon emiatt az oviból, mert találkozott már pár felkapott mesével. Voltak durva hisztik, hogy de ő mesét akar nézni. Következetesnek kellett lennem, mikor szabad és mennyit. Most már abszolút együttműködik.

A meseolvasás szerintem akkor válik be jól, ha a ti kezetekben is lát rendszeresen könyvet. Én szoptatás közben, meg egyébként is rendszeresen olvastam, olvasok, ők tényleg ebbe nőttek bele. A kis másfél éves is hozza már a könyveket, lapozgatja, és felismer benne egy-két dolgot.