Hogy lehet ennyire elkényeztetni egy gyereket?

Nézd, a gyerekneveléshez intelligencia kell, egyrészt. Másrészt segíthet egy hozott jó minta. Ha egyik sincs???

Hát az gáz. Meg ne felejtsük el, hogy ma valahogy nem is "divat" a gyermeket korrigálni, sokan azt hiszik az csak úgy van, nő mint a gomba, és kész.

Hát sajnos. Mondjuk én úgy intézem a dolgainkat, hogy ha valakiről bebizonyosodik, hogy ezek nem csak egy-egy fáradt, alvás nélküli nap gyümölcsei a gyereknél, hanem életforma, ne érintkezzen hosszú ideig az én gyerekeimmel, mert tapasztalatom, hogy rossz hatással van rájuk. (nem azért, mert bántja őket, (persze az sem jó) hanem mert ezt a viselkedést, amit amúgy nem látnak, eltanulják sajnos, és miután hazamegyünk, azt hiszik, hogy nekik is így kell viselkedni.

Szóval kerüld ki, és nem kell rajta puffognod.

Abszolút gondoltam, hogy szomszédról van szó, mert nálunk is.

A nyár elég nehéz volt, ahogy csak tudtam, vittem őket el a kertből, hogy ne legyenek együtt a szomszéd kisfiúval. Én úgy éreztem, nem szólhatok be az anyukájának, mert ez végülis magánügy, hogy hogy neveli a gyerekét. De ha az enyémeket ütötte, vagy rongálta a játékaikat, akkor én rászóltam a gyerekre, úgy majdnem, ahogy a sajátjaimra szóltam volna. Azonnal hagyd abba a verekedést, nem bánthatod Petikét. Vagy légyszíves fejezd be a homokozó játékaink rongálását, mert azokat én vettem, és nem arra valók, hogy ugrálj rajtuk. Az anyja soha nem szólt rám ezért, soha nem is éreztem, hogy rosszat gondolna rólam, mert szólok. De mindig csak akkor szóltam, ha az én gyerekeimet, tulajdonomat bántotta. Amúgy nem.

És minél kevesebbet érintkezni.

A nő meg furi, mert mondom nem szólt nekem, hogy hagyjam a gyerekét, de az se esett le neki, hogy az enyémek nem szoktak verekedni, anyukával ilyen módon viselkedni. Hát gondolom itt is hiányzott az IQ meg a minta :-)

Hát akkor itt kezdődnek a nehéz ügyek. Mi a fontosabb? A jó viszony a szomszédasszonnyal? Ez is lehet egy választás, és akkor el kell hordoznod a kismajmát, de akkor semmi értelme, hogy ezen idegesítsd magad.

Vagy az, hogy a gyerekeidről leépítsd ezt a kis "terroristát". Vannak ilyen választások, ezt te döntöd el szülőként, hogy mi mit ér. Ha neked nagyon fontos a kapcsolat a szomszédasszonnyal, akkor ezt el kell hordozni és kész. (mondjuk ha tényleg jóban vagytok, esetleg őszintén elmondhatnál neki annyit, hogy higgye el, hogy nem normális dolog ám az, hogy őt üti a kölök, meg, hogy nézze meg a különbséget gyerek és gyerek közt, szóval érted.)

Ha meg tényleg nem akarod, hogy veletek legyen ez a kis gézengúz, akkor meg fel kell vállalni egy konfliktust. Ez persze nehéz, de lesz még ilyen bőven az életben. Az ember kiáll, és elmondja az igazat, hogy nagyon tisztellek téged, de a gyermekedet nem tudom elviselni, ezért kérlek, hogy ne töltsük együtt a szabadidőnket, ezért és ezért és ezért.

Ez pont egy olyan helyzet, amin lehet keseregni, de változtani csak te tudsz rajta, és kellemetlen konflikus árán lehet csak. Valamit valamiért.