Van olyan akinek nem az anyagiak voltak az első szempont gyerekvállalásnál?

Mi direkt nem néztük a pénzt, mert akkor kb. sose vállaltunk volna gyereket.

26 voltam mikor összeházasodtunk, férjem 35. Mindkettőnknek kb 110.000 volt a fizuja 2009-ben, albérlet, és volt egy deviza autóhitele.

Azóta eltelt kb. 5 év, és nagyon jól tettük, hogy engedtük, hogy jöjjenek a gyerekek, mert a férjem fizuja már sokkal több, én pedig találtam itthoni munkát a bébik mellett, és így semmi de semmi gondunk nincs, van lakáskasszánk, okosan osztjuk be a pénzt, hamarosan meglesz a kis kertes házunk, és ugyan úgy ki vagyunk szolgáltatva a sorsnak anyagi területen, mint bárki más, bármikor történhet olyan, ami mindenkivel megeshet: elbocsátás, betegség, bármi, de nem erre nézünk!

Olyan még nem volt, hogy sehogy sem lett volna!

Dolgos szorgos, doglozni akaró emberek kis szerencsével kell, hogy merjenek lépni egyről a kettőre, és tényleg ésszel kell költeni a megkeresett pénzt!

A kérdésed a karrierre irányuló rész: én nem ezt néztem, most látom, hogy jó lesz az, hogy mikor mind elmegy oviba, még KB. BÁRMI LEHET BELŐLEM:-)

már azt is várom, pedig szeretem őket itthon nagyon, de tök jó lesz, és hiszem, hogy még több pénzt tudok majd akkor keresni! és igen, a kis korkülönbséget pedig azért vállaltam, hogy ne többször kelljen kiesnem egy munkahelyről, mert úgy nem hiszem hogy nagyon előre tudnék jutni

Ha az anyagi részét néztük volna, még most se lenne gyerekünk, de 10 év múlva se. Van egy saját lakásunk, egy autó, ami igaz nem a legújabb, de biztonságos és gurul. Páromnak 150ezres fizetése, nekem 0, mert fősulira jártam/járok, így csak a gyes és családi. direkt így akartuk, hogy mire meglesz a diploma és munkába állnék, addigra a kisfiúnk is mehet bölcsibe. idén diplomázom, és 2 éves a gyerkőcünk. megvan mindene, amire szüksége van.

nem kell majd a munkát megszakítani ahányszor gyereket vállalunk (mert szeretnénk legalább 3-at :D ). tehát diploma, gyes elintézve egy füst alatt :D és ezt nem gúnyosan, inkább viccesen írom :)

mi nekünk az önzőségünk volt az akadálya a gyereknek :) megbeszéltük,milyen jó nekünk harmincon túl is azt csináljuk, amit akarunk, mehetünk bulizni, haverokhoz, utazgathatunk... :) ez volt az egyetlen egy érv a gyerek ellen. aztán becsúszott a kisfiam, és rájöttem, most vagyok életemben a leges legboldogabb, és a párom is ezt mondta... :)

ha ott a gyerek, mindent úgyis átértékelsz, és átalakítasz, és megoldasz. a gyereknek főként szeretet, törődés és biztonság kell.

"munkáját ne kelljen megszakítani újabb terhességgel."

"pluszba jön majd anyuka keresete ha visszamegy dolgozni."

Most akkor van anyukának kereste vagy nincs?

"nem kell majd a munkát megszakítani ahányszor gyereket vállalunk (mert szeretnénk legalább 3-at :D ). tehát diploma, gyes elintézve egy füst alatt "

Hiába lesz diplomád munkatapasztalatot nem ad, ott állsz 30 évesen munka tapasztalt nélkül 3 gyerekkel, akik közül egy biztos beteg lesz ezért táppénzre kéne engedni. Főnökök álma az ilyen. Ahhoz,hogy így normális munkát talál elég nagy protekció kell majd.