A kicsiknek ilyen mondásokkal, hogy "szeretlek, mint galamb a búzát". Stb. mennyire szokásos ilyen és hasonlóakat mondani szeretetből?

Szerintem terület és családfüggő, ki-mit ismer, és stílusfüggő, mit használ anyaként ebből.

Hát a galamb ma már inkább negatív képzettársításokat hív elő, a búzát meg leghamarabb liszt formájában látják az emberek, ezért ez a hasonlat kicsit archaikus, de persze nagyon szép. Ma más más kedveskedéseket dob ki az emberkek agya, például prüntyikének meg tücsöknek meg buksinak meg hasonlóknak nevezik a gyerekeket, de néha jön azért egy-egy szebb kirohanás is :)

Szerintem nem nagyon szokás, és már azt is furcsállottam volna, ha nekem mondanak ilyet a szüleim. Ez valahogy a hétköznapi beszédtől eléggé messze esik.

Lehet ezen felháborodni, de teljesen fölösleges, mert attól még a világ pont ugyanúgy változik, és vele együtt a nyelv is változik. A mai budapesti vagy más városi gyerek szemében, sőt az anyukájának is, ez a hasonlat nagyon messze áll a hétköznapi szóhasználattól. Én például még életemben nem láttam galambot búzát csipegetni, pedig leéltem már 37 viszontagságos évet.

Egyébként a "halnak" egy "l" az "úgy" pedig hosszú "ú" - na ez a snassz!!!

Kár ezen bosszankodni, én nem hiszem, hogy bármi múlik ezen...