Ti nem éreztek néha lelkiismeret-furdalást, hogy a nagyobb gyerekkel 3 évet (vagy többet) voltatok otthon, a kicsivel viszont csak kettőt?

Ááá mintha én írtam volna ki a kérdést! :)

A nagy januárban fogja 3 évesen kezdeni az ovit, a kicsi viszont jövő szeptemberben bölcsibe megy. Annyira nem akarom!! Nagyon rossz érzés. :( De akárhogy gondolkozom, nincs mit tenni. Tudjuk mi a helyzet a gyessel. És bár szeretnénk harmadik babót, muszáj visszamennem dolgozni, hogy a majdani gyedem is több legyen..

Van még egy szűk évünk..hátha nyerünk a lottón! Ebben reménykedem :)

Szerintem is az a helyzet, hogy a gyerekeknek az a normális, amibe beleszületnek. Ha 15. gyereke valaki a családnak, akkor sem fog azon problémázni, hogy bezzeg az 1. gyerekkel még teljes figyelemmel foglalkozott az anyja egy ideig. :)

Ilyen alapon azon is aggódhatnánk, hogy szegény nagyobb, aki 2 évig a szülei egyetlen szeme fénye volt, aztán jött egy kis trónbitorló, és kitaszította kivétlezett szerepéből.