Anyukák, milyen a legmagasabb iskolai végzettségetek?

Kettő főiskolai diplomám van. Elégedett vagyok. Pedagógusként, tanítóként dolgozok.

A másik végzettségem (kommunikáció) nem áll közel hozzám, azzal nem igazán szeretnék foglalkozni a jövőben.

Kereskedelmi érettségim van csak.

Nem vagyok vele elégedett, de eddig akárhányszor belefogtam a továbbtanulásba, valami mindig történt, ami miatt fel kellett adnom.

Elkezdtem közgáz főiskolára járni, félévente 150e Ft volt. Majd jött egy családi probléma, majd egy mély depresszió és nem tudtam tovább fizetni, sem folytatni.

Utána ismerkedtem meg a párommal, majd terhes lettem. Amikor a nagyobbik fiam 1 éves volt, beiratkoztam egy 2 éves OKJ tanfolyamra, hogy legalább az legyen meg.

Na, erre az utsó félévre terhes lettem, pont a vizsgák előtt szültem és ráadásul a páromnak, anyósnak és anyunak is új munkahelye lett, így senki sem tudott vigyázni még a nagyra sem, nemhogy a kicsire, amíg elmegyek 10 vizsgára.

És a hab a tortán, hogy pont akkor módosult valami törvény, ami alapján nem folytathattam a tanulmányaimat, hanem újra kellett volna kezdenem... Na persze...

Jé,nekem is csak egy kereskedelmi érettségim van,mint az utolsó válaszadónak! :-)

Akkoriban úgy voltam vele,hogy nem tudtam mit akarok,agyam sem volt a tanuláshoz,őszintén azt sem tudom,hogy engedhettek el a suliból érettségivel a kezemben,annyira hülye vagyok! :-D Inkább munkát kerestem,egy gyárban találtam... és a gyerkőcök apját is így ismertem meg.... :-D szóval jól bele gondolva,nem bántam meg,hogy akkor csak addig jutottam!! :-) Lehet hogy sík hülye vagyok,de nagyon elégedett az életemmel!! :-D

Nem tudnék én tanulni,még egy jogsit sem tudnék "megszerezni"- csak ez hiányzik az életemből. :-D

Főiskola történelem szak..

Sokra nem megyek vele, de szeretnék még egy főiskolát más irányba...talán egy harmadik baba mellett....:-)

Főiskolai (pénzügy) és egyetemi (társadalomtudomány) diplomáim vannak, 2 szakvizsgával.

Emellett OKJ-s felsőfokú mérlegképes könyvelő, adótanácsadó vagyok. Ezek legalább olyan hasznosak a munkám során, mint a diplomák/szakvizsgák.

Külföldön szerzett nemzetközi pénzügyi jellegű képesítésem is van- ez a leginkább gyakorlatias, leghasznosabb, "legéletszerűbb" végzettségem a jelenlegi munkám szempontjából (nagyjából főiskolának felel meg)

2 nyelven beszélek nagyon jól, 1-et közepesen.

Folyamatosan tanulok, eljárok a kötelező továbbképzésekre is.

Gyesen nem voltam, de a gyed ideje alatt fejeztem be egy nemzetközi könyvelési ismeretekről szóló képzést.

Szeretem a szakmámat és szívesen tanulok- muszáj is az ismeretek karbantartása és a piacképesség megőrzése szempontjából is.

Nem áll hozzám túl közel, de egyre inkább érzem a szükségét valamilyen informatikai- adatbáziskezelési mélyebb ismeret megszerzésének is.

Utolsó válaszoló nem semmi!!!!Nagyon ügyes vagy!

De ennyi tanulás és munka mellett hogy jut időd a gyerkőcre?Ne értsd félre nem rossz indulatból írom, csak kíváncsi vok.:-)

Utolsóelőtti (hosszabb) válaszoló vagyok.

Azt hiszem szerencsés vagyok, gyorsan olvasok, könnyen tanulok, pedig már 36 éves vagyok. Jó, el kell ismernem, hogy azért fog az "öregség", már nem tudok olyan sokáig fent lenni, mint 20 évesen és egy éjszaka nem elég már semmire. Munka és kisgyerek mellett ugye azt sem tudom megcsinálni, hogy vizsga előtt egész éjjel fent vagyok, aztán majd lesz valami másnap, mert a családi élet nem erről szól.

A kisfiam már 3 éves, szeptembertől ovis, de már régebben visszamentem 8 órás állásba (egy ideig a férjem is volt vele GYED-en- mi ezt így beszéltük meg).

Jó szervezés kérdése szerintem az egész.

Egész eddigi életemben tanultam, úgyhogy nekem ez a megszokott és a normális.

Éjjeli bagoly vagyok, ezért ha a kisfiam alszik, akkor szoktam előszedni a dolgokat. Könnyen pár nap alatt fel tudok készülni vizsgákra, ha az anyagaim megvannak.

Órákra/előadásokra nem nagyon tudok eljárni, de ha a munkahelyemen van 5 perc szünet, akkor átnézek valamit, utánaolvasok, letöltöm a jogszabályt stb.

A magolás helyett a gyakorlatias, feladat megoldós tanulást szeretem- ezért bevallom, hogy a nagyon betanulós részekhez csinálok puskákat és nem szégyenlem, ha nem tanulok meg szó szerint definíciókat vagy jogszabályrészeket- az életben ezt meg kell tudni keresni és alkalmazni kell :)

Nem hiszem, hogy tehetségesebb lennék bárkinél is- egyszerűen szerencsés vagyok, ez volt gyerekkoromtól is a látott minta is (anyukám akkor készült a 2. államvizsgájára, amikor én elsős voltam- tk. együtt tanultunk :)

Munkaidőben meg tudom oldani a vizsgára elmenetelt (3-4 óra), a munkát előre megcsinálom vagy bepótolom, ebből itt nincs gond.

Mindig az lebeg a szemem előtt, hogy 36 évesen, kisgyerekes anyaként nekem kőkeményen a versenyben kell maradnom az egyetemről frissen kikerült ropogós tudású, este 10kor is hadra fogható szinglikkel szemben és ezért nem sopánkodni, hanem tenni kell. A munkatapasztalat már nem ér olyan sokat, mint régebben, senki nem pótolhatatlan- így tanulni, fejlődni egyszerűen muszáj.

(azt pedig az időbeosztással kapcsolatban csak zárójelben jegyzem meg, hogy a férjem külföldön dolgozik, most épp 3 hétig nem látjuk sajnos, mert messzire ment- így a mindennapokban kvázi egyedülálló anyukaként menedzselem a mindennapokat. Nem élnek a szüleim, nincs közelben rokon és nem szoktam a szomszédra, barátnőre stb. sem bízni a kisfiamat. Mégis tudok neki hétköznap esténként is pl. mesét olvasni (ezzel a napi nyelvgyakorlás egy része is megvan, mert kétnyelvűek vagyunk, az apja anyanyelvén mesélek neki), kimozdulni, állatkertbe menni stb.

nagy kincs időben a délutáni alvás is, szernecsére ő még alszik 2-3 órákat is akár, ha elfáradt- ezt az időt is háztartásra vagy tanulásra is lehet fordítani.)

Meg lehet és meg is kell oldani a családot, tanulást is.

Hosszútávon függ tőle a család jóléte, a munkahelyem megtartása.