Anyukák! Van olyan, aki évekig nem vezetett, miután megszerezte a jogsit, de csak akkor kezdett vezetni, amikor gyereke lett? (többi lent)

nekem 11 éve van jogsim, 18 évesen a kezembe kaptam :)

utána évekig vezettem, apukám autóját használtam, suliba, majd melózni járni amikor nem kellett neki :)

aztán 6 éve elköltöztünk férjemmel és csak 1 autónk volt, a férjemé, ráadásul kisteherautó, így nem vezettem.

tavaly, 2,5 éves volt a fiam amikor vettem egy olcsó kis suzukit, azóta heti 3x-4x használom és imádom :)

mármint nem az autót hanem azt a kényelmet, hogy nem kell hazacipelni a 20 kilós szatyrokat, hogy nem kell a -10 fokban vagy 40 fokban buszozni, gyalogolni... akárhova szeretnénk menni, csak beülünk és megyünk :)

nyaralásra meg kölcsönkérem szüleim autóját, az enyémet csak városban merem használni gyerekkel a hátsó ülésen

Én 40 vagyok, 18-30 éves koromig rendszeresen vezettem, balesetmentesen. Aztán a másodikkal voltam terhes, amikor az egyik útról az az emlékem, hogy mentem a főúton, majd hatalmas csattanás oldalról, és perdülünk a szemközti sávba. A kölcsönautó totálkáros lett, másik nem volt. BKV-ztam, ha kellett valaki a családból vitt minket.

Idén januárban, 4 hónap híján 10 évvel később már külföldre jöttem a gyerekekkel. Egyedül, elváltan. Vidék, kell az autó... Úgy kellett mennem autót venni, hogy soha az életben a tankolásnál többet nem kellett foglalkoznom az autóval, a család férfitagjai mindig mindent rendben tartottak. Amikor az autókereskedő felnyitotta a motorháztetőt csak néztem, hogy jó, és????? Azt se venném észre, ha a motor helyén mókusok lennének kis kerekekben.... Úgyhogy a baleset után 9,5 évvel kellett újra volán mögé ülni és kihajtani a kereskedőtől, hazáig.... majdnem végigf.stam az utat az idegességtől.

Az első út persze nem volt problémamentes. Amikor majdnem otthon voltam, egy boltba beugrottam. Az az autópálya mellett van, egy emelkedőn. Ott egy parkoló, ahová szépen beálltam. Igen ám, de kifelé menet nem tudtam rükvercbe tenni, mentem előre... újra rükverc, megy előre a kocsi.Már a padkán volt az első kerék, egy kis billenés és elindul a lejtőn és keresztben állok meg az autópályán.... Beszaladtam a legközelebbi boltba, segítséget kértem az egyik férfi eladótól, aki szerintem azóta is röhög.. Kiderült, hogy ezt úgy kell rükvercbe tenni, hogy felhúzod, míg én nyomtam lefelé (10 éves emlékeim szerint úgy kellett) a sebváltót.

Aztán már csak az autópályán kigyulladás jött az aksi miatt, de szerencsére azt is megoldottam, büszke is vagyok magamra. Az autómentős is tök kedves volt, visszavitt a kereskedőhöz, aki még aznap megjavította.

Aztán észrevettem, hogy két kerék végig van hasadva, mert fáradt volt a gumi (régi, de nem kopott).

Aztán egy hegyi faluban elakadtunk és ott ragadtunk, mert szétrobbant egy cső, emiatt felforrt a vizünk. A falu egyetlen autószerelőjénél persze alkatrész nem volt, na meg szieszta időben értünk oda, meg amúgy is k.rvára ráért, mint itt mindenki. A szétrobbant alkatrészt kivette, aztán új dolgot tanultam, ha forr a víz, akkor menet közben is lehet hűteni úgy, hogy pl. az autópályán a lejtőknél üresben gurulsz. Így értünk haza, elég kalandosan.

Túl vagyok egy hűtőcserén is.

Az autószerelő kérdezte, hogy megmutasson-e pár dolgot a kocsin, majdnem mondtam neki hogy ne, inkább a 35-45 év közötti egyedülálló autószerelő munkatársait mutassa.

Azóta megy szépen a kocsi, már csak abban reménykedem, hogy defektet ne kapjak, mert életemben nem cseréltem kereket (nekem még csak teszt volt a műszaki vizsga). Egy barátnőm ismerőse a defektet úgy oldotta meg, hogy az okostelefonján megnézte a youtube videót, hogy kell csinálni..

Úgyhogy most eléggé tele a bugyrocskám azzal, hogy ilyenekkel kell foglalkoznom, de elvált anyaként nincs időm síránkozni..