Mit csináltok, ha "fafejű" anyukával van dolgotok, aki a barátnőtök?

Meghallgatod es kesz. Felealleges velemenyt mondani, mert nincs ertelme, mint ahogy a pelda is mutatja.

Raadasul senki sem egyforma szerencsere. Emiatt senki sem neveli ugyan ugy a gyermeket.

En is kovettem el hibat (pl. hozzataplalas). Most ennek a leet iszom, mert nem eszik meg sokmindent a gyermekem. Viszont jo egeszsegnek orvend, mert 20 honap alatt meg sosem volt beteg. Ez meg a szerencse kerdese..

Most varom Kettesket es ha az elsovel nem kovetek el hibat, akkor nem is tudnek tanulni belole.

Van. És volt is. Ráadásul én gyerekosztályon dolgoztam, ápoló a végzettségem, tehát még rosszabb úgymond, mert folyton azt éreztem, hogy ki akar oktatni, nehogy már azt higgyem mindent jobban tudok, csak mert félig meddig a gyermekgondozás a szakmám. Így új kapcsolatoknál már pl. el se mondtam ezt, hogy mi (volt) a foglalkozásom. Érdekes, hogy sokkal kevesebb "meggyőzést" kellett úgy meghallgatnom.

Sajnos nem tudok/tudtam mit tenni, elmondtam én hogy gondolom, ő győzködött hogy az miért hülyeség szerinte és ennyiben maradtunk. Volt akivel meg tudtam csinálni hogy jó akkor ő is nyelt egyet , én is és beszéltünk másról, volt akitől meg elmaradtunk így mert mindig ezt éreztem amit te is írsz,hogy megsértődött.

Egyébként addig kisebb a gond, amíg a csecsemőtáplálásban nem értetek egyet mondjuk, (mert a csecsemőkor gyorsan elszáll) akkor van a nagyobb gond, amikor kisgyerekeddel szeretnél összejárni velük, de mondjuk homlokegyenest más nevelési nézeteket vallanak.

Nekem volt ilyen is, hogy emiatt került "kenyértörésre" a dolog, holott az anyukát meg tökre kedveltem, jókat beszélgettünk, csak épp a gyerekei gyepálták az enyémet.

Miért gondolod, hogy a másik anyuka fafejű! Azért, mert nem egyezik a véleményetek? Lehet, hogy neki van igaza, ha nem a legújabb trendet tartja jónak.

Ha nem egyezik a véleményünk, akkor tudomásul veszem és nem vitatkozunk egymással.

Mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy jónak tartja, és nem úgy, ahogy másnak jó.

Nagyon kevéset írtál , de azt hiszem veled pont annyira gond van. Miért gondolod azt, hogy az a jó, ahogy te csinálod? Miért nem fogadod el te az ő véleményét, stb?

Te honnan gondolod, hogy okosabb vagy?

Nem bántásból, írom, csak nézzük a másik oldalt is.

Lehet azt gondolja, hogy az a ne, jó, ahogy te csinálod.

Nekem van barátnőm ,a ki sok mindent másként csinál, de nem akarom meggyőzni, elfogadom, hogy olyan, amilyen, én más vagyok, más dolog tetszik...

Akkor ő is gondolhatná rólam, hogy nem jó amit csinálok...

2 es vagyok én eleve ott gondoltam problémásnak a dolgot hogy azt írtad megsértődik, főleg ez a gond mert ezt nem lehet sokáig csinálni. Az jött le abból amit írt a kérdező hogy Ő NEM SÉRTŐDIK MEG tudomásul veszi hogy nem gondolkoznak egyformán. De a következő hszből viszont az tűnik ki hogy tényleg azt gondolod hogy neked van csak és kizárólag igazad a témában.

És ez a cipő téma pont olyan hogy én 4 féle szakembertől hallottam már 4 félét hogy MILYEN cipőt is kellene hordani, mást mondott az ortopéd orvos, mást a védőnő, mást a gyerekorvos és még egy puhatalpú irányzatot is olvastam (biztos ismeritek a liliputi irányzatot és az ő érvelésükben is úgy tűnik van ráció).

Szóval ilyenek kár vitázni mert nem bizonyított kinek van igaza.

No, én meg a másik oldalról írom le a tapasztalataimat. Van egy kedves ismerősöm, akár barátnők is lehetnénk, de állandó jelleggel záporozza rám a kéretlen tanácsokat, és addig és addig mondja, amíg már zúg a fejem - holott én másképp gondolok pár dolgot. Én meg úgy vagyok vele: sztem ő nem csinálja jól..., de azt gondolom: az ő dolga, eszembe se jutna beleszólni, nem is teszem. Viszont zavar hogy ő úton útfélen győzködni akar engem.

Sztem az lenne a legjobb, ha az anyukák csak akkor osztogatnák a tanácsaikat, ha a másik kifejezetten kéri,mert tanácstalan. Egyébként pedig: mindenkinek más a gyereke, más a nézete is, és azt sem tudhatjuk biztosan, hogy amit ma jónak mondanak (pl. hozzátáplálás), arról a későbbiekben nem derül-e ki vm homlokegyenesen más.

Legyünk toleránsak és fogadjuk el, hogy a másik máshogy csinál dolgokat - mint ahogy a felnőtt életvitelünkben sem vagyunk egyformák, mégsem akarunk (jó esetben) a saját képünkre formálni mindenkit.

Kedves Kérdező, elhiszem, hogy csak jót akarsz, de hidd el, hogy a barátnődnek (és neked is) az a legjobb, ha maga tapasztalja ki, hogy lesz jó ez és az. Csak a példánál maradva amit írtál: az én kisfiam is baromi rossz evő volt , én is szaladgáltam utána egy időben az ilyen-olyan falatokkal, hogy egyen valamit, mégsem sikerült elrontanom. Most 2 éves, és szépen eszik velünk az asztalnál, van 1-2 dolog amit nem szeret, de alapvetően mindent megeszik, ugyanazt eszi amit mi.

Szóval: nem lehet egységes szabályt alkotni minden gyerekre.:) Hadd tapasztalja ki barátnőd hogy nekik mi a jó ill. a rossz, és ha véletlenül kifejezetten a te tanácsodat kéri, mert végképp elakadt, akkor mondd el neki nyugodtan hogy te hogy csináltad.:)

Egyébként pedig ne stresszeld magad rajta.:)