Lassan idegösszeomlást kapok a lányom mellett. Hová fordulhatnék segítségért?

A 2 éves kislányomat egyedül nevelem régóta. Mindig is nehéz volt, mert nincsenek nagyszülők, vagy rokonok, akik segíthetnek. Persze ezt annak idején tudtuk, amikor gyereket vállaltunk, de akkor még azt hittem, a férjemre majd mindig számíthatok.

Dolgozom, a kicsim bölcsis, és egyszerűen úgy érzem, romokban az életem.

Rettenetes anya vagyok, folyton kiabálok vele. Folyamatosan mindenért visít, sír, ha nem az van, amit ő akar, akkor toporzékol, földhöz vágja magát. Ma nem aludt, fáradt volt, elmentünk rokonokhoz köszönteni. Ott mindenki arról beszélt, milyen szuper volt a nőnap, hogy a férjük virágot vett, ezt vett, azt vett, ki hol volt nőnapi buliban. A lányom meg vagy visított, vagy az ölemben ült. Se enni nem tudtam, se beszélgetni, csak ültem ott. Aztán hazajöttünk, végig sírtam hazafelé, annyira rosszul éreztem magam. Itthon a lányom rátett még egy lapáttal, én meg nagyon csúnyán kiabáltam vele. Amikor már nem bírtam, beraktam a szobájába, kijöttem, és csapkodni kezdtem a fürdőajtót. Azóta is csak zokogok, nem tudom, hogy lehetek ennyire gyenge?

Hová lehet segítségért fordulni? Háziorvos utal be valahová? Vagy ilyenkor mi van? Terápiára kell járni?