Rányomta a bélyegét, hogy ki nevelte?

Nem mentség, de annyi igazság lehet benne, hogy a nagyszüleink idejében még jobban megvoltak ezek a hagyományos szerepek. Az én nagymamám még a sört is a papám elé tette, 100%-ig kiszolgálta mindenben, pedig mellette 3 műszakban dolgozott és 2 gyereket nevelt fel szinte egyedül, mert papának ugye ilyesmi nem a dolga... Azután anyunál már kevésbé volt ez így, de azért még messze volt az 50-50%-tól a munkamegosztás, pl. apu sokszor beszólt hogy "nem megy a mosógép", na de be nem pakolta volna, meg jött a duma hogy ennyi nő mellett ő ugyan nem csinál semmit... Na de a sört, kávét már ki tudta tölteni magának, kaját is tudott melegíteni (papám inkább nem evett egész nap, ha nem volt melegen elérakva), néha teregetett, felporszívózott. Nálunk már sokkal lazább a rendszer de szerencsém is volt h olyan a párom aki észérvekkel "nevelhetők".

Egyszóval szerintem lehet összefüggés és lassan, generációról generációra változik a nézet, de azért ez nem mentség, csak piszok nehéz lehet a férjeddel megértetni, elfogadtatni. Valahogy kis lépésekkel, trükkökkel kellene hatni a lelke jobbik felére, szóval nem mindjárt nagytakarítás csak 1-1 elpakolás, portörlés, főzésnél felaprítani ezt-azt, kinyitni a konzervet, stb., esetleg mondani milyen nehéz lehetett a nagymamájának mindent egyedül csinálni, szegény hogy bírta, ilyesmi, hátha hat rá. Sok türelmet, kitartást kívánok!