Örökölheti a gyerekem hogy visszahúzódó, félénk legyen?

Nem hiszem, minden gyereke nyitott 2-3 éves koráig, a szülők nevelési módszerei teszik őket zárkózottá.

Ha férjed barátságos, akkor tőle örökölheti ezt a gyerek, ha te megfelelően neveled, akkor a gyerek nem zárkózik majd be. Vidd sokat közösségbe, klubbokba, gyerkeprogramokra. stb. stb.

nem a szülők nevelési módszerei teszik őket zárkózottá.

a tulajdonságainkat örököljük.

Magabiztossá csak hiteles magabiztos ember nevelhet.

Ajánlom keressetek rá a neveléstörténetre!

Én dettó ilyen gyermek voltam, de felnőttként már nagyon megváltoztam. Hozzá kell tennem, hogy pedagógusként dolgozom, gyerekekkel foglalkozom, és (talán éppen ezért) nagyon odafigyelek a csendes, gátlásos, visszahúzódó gyermekekre. Nekik több biztatásra, pozitív megerősítésre, támogatásra van szükség.

Többen írták, hogy örökli, nem örökli.

Na most, a személyiséget örököljük, az adott. És ez a tulajdonság a személyiség legfőbb része. De a személyiséget a környezeti hatások alakítják, formálják. Ezért ha a gyermeked befelé forduló, zárkózottabb személyiségtípus, sokat segíthetsz, alakíthatsz rajta.Sok-sok odafigyelésre, bátorításra, apró ösztönzésekre van szüksége.

Nekem két fiam van. A nagyobbik talpraesett, határozott, könnyen barátkozó típus. A kisebbik csendes, visszahúzódó, gátlásos. Sok sztorit mesélhetnék, de csak egy:

Mikor kicsik voltak, és lementünk a játszótérre, a nagy rögtön rohant játszani és gond nélkül barátkozott az idegen gyerekekkel, a kicsi pedig sírva bújt a hátam mögé, hogy ő is akar játszani, de kivel. Bizony sokat kellett neki segíteni, míg megtanulta, hogyan szólítson meg idegen gyerekeket például.Ma már a kicsi 10 éves, sok barátja van, szeretik az osztálytársai, de ő egy érzékeny, csendesebb kicsit művészlélek típus, de hiszem azt, hogy nevelésünkkel sikerült önbizalomhiányát leküzdeni, és sokkal kevésbé gátlásos, mint kiskorában.

Tehát a lényeg az, hogy örökölheti a gyermek a félénk természetet, de ezt neveléssel nagyon jól lehet alakítani.

Én világ életemben nagyon félénk, csendes, szégyenlős és visszahúzódó voltam/vagyok. A férjem se sokkal karakánabb..

A fiank 6 éves, nagyon kevés bíztatás kell neki és megnyílik. Nagy szájú, beszólós, magabiztos. Időnként rájön a visszafogottság, de meggyőzéssel leküzdhető (pl. ha kíváncsi valamire, nyugodtan menjen oda idegen környezetben megkérdezni, mondjuk tegnap volt erre példa, nem merte megkérni a nagy break-es fiúkat, hogy mutassanak neki valamit). De a kedvétől függ, legtöbbször ilyenekkel sincs gondja.

Szóval örökölheti, megtanulhatja, de egyáltalán nem törvényszerű.