Nekem nem kell gyerek! Idegesitenek. Baj ez?

Én is így voltam.Elképzelni sem tudtam,hogy legyen.Nem nézegettem a babákat,hogy "jajj de aranyos",no meg a babaruhák sem érdekeltek,stb...Férjnél voltam,de mindig halasztgattam pár évvel.27 évesen még elvetettem volna ha terhes maradok.Aztán egyszer meglepődtem saját magamon.Két reggel hánytam és megfordult a fejemben,hogy babás vagyok gyógyszer mellett.Furcsa volt,mer nem illyedtem meg,sőt.Eljátszottam a gondolattal.Hónapokon át azt vettem észre,hogy szinte aztt várom,hogy ne betegedjek meg.(8 éve gyógyszer mellett maradtam terhes,de elvetettem.Így éveken át izgultam,hogy megjöjjön.)Pár hónap múlva abbahagytam a gyógyszert és vártam a picit.Bármikor megszülethet.Most elképzelni sem akarnám az életem nélküle.Nagyon jó érzés ha már akarod.Addig viszontSzóval ez az érzés valószínű meg fog változni benned idővel.Addig meg éld az életed!:)

majd kialakul egyépként engem is idegesit ha más gyereke rosz vagy ilyesmi ugymegtudnám verni őket hogy csak na. az anyjuk meg csak türi türi. én megpofoznám. de a saját az megint más aaz nemfog idegesiteni

Nagyon gratulálok,hogy ezt a kérdést ilyen nyilvánosan felvállaltad!Azért szülni,mert más is szül nem érdemes,várd ki az idejét!:D

Engem is idegesítenek a kis pulyák, legszívesebben letépném a fejét mindegyiknek, de nem érzem, hogy baj lenne.

Én most vagyok 25 éves F. és egyáltalán egy percre sem gondoltam úgy hogy akarnék családot.A síró csecsemőket is mint a kóborkutyákat úgy kerülöm.Nem útálom,csak idegesít,ne legyen a környezetemben sem.Felelősség,kötelezettség, nyűg! Ezektől a szavaktól is eleve kiráz a hideg.Amikor belegondolok elméletileg,hogy milyen érzés volna ha volna egy feleségem,és egy gyerekem,egyszerüen olyan nyomasztó,reménytelen,elveszett,visszafordíthatatlan ,lemondásokkal teli életérzés fog el,hogy ettől a dologtól csak elbarikádozni tudom magamat. Sokan félnek attól hogy öreg korukra magányosan rohadnak meg a garzonban szöveg... De én eleve nem tervezek odáig, ha már nem tudnám magamat ellátni,végeznék szerintem magammal, azért nem kéne család,hogy társaság csüngjön körlöttem,meg hogy fizessék az elfekvőt. Inkább a koposó akkortályt már. Addig meg szabadság, és akkor azt teszek amit akarok van lazásan,nekem megfelelő módon.Nekem ez az életfilzófiám,én véletlenül sem követem a klisés átlag családmodellt.