De ha mélyek a sebek akkor szerintem segítség nélkül nem lehet, vagy csak úgy hogy valamilyen szinten falakat emelsz magad köré vagy álarcot húzol, hogy leplezd magad, a valódi érzéseid.
2013. febr. 6. 00:39
Hasznos számodra ez a válasz?
4/13 anonim válasza:
Milyen jellegű sérelmekre gondoltál? Mert nem mind1.
2013. febr. 6. 03:21
Hasznos számodra ez a válasz?
5/13 anonim válasza:
Nem lehet :(
Én minden rosszra emlékszem. Bevésödött 18L
2013. febr. 6. 05:49
Hasznos számodra ez a válasz?
6/13 anonim válasza:
Szerintem, hacsak nem valami igazán borzasztóról, pl. családon belüli erőszakról van szó, akkor fel lehet. Az ember, ahogy öregszik, jó esetben egyre nagyobb önismeretre tesz szert (persze ehhez kell, hogy foglalkozzon magával), és felismeri a saját hibáit is – ahogy pedig rájössz, milyen hibáid vannak, úgy bocsátasz meg azoknak, akik gyerekkorodban rosszat tettek veled. Mióta gyerekem van, azóta megértek sok mindent, amit a szüleim tettek, bár hangsúlyozom, nekem viszonylag „normális” családom volt, igazi szörnyűségek nem történtek benne.
2013. febr. 6. 08:07
Hasznos számodra ez a válasz?
7/13 anonim válasza:
Szerintem ez attol fugg, hogy milyen serelemrol van szo. Nekem pl. edesapam ongyilkos lett amikor pici gyerek voltam. A reszletekben nem mennek bele, hogy miert de nagyon sokaig eltem azzal az onmarcangolassal gyerekkent, hogy nem volt arra kivancsi, hogyan novok fel, milyen ember lesz belollem. Nem szeretett elegge es nem volt erre kivancsi hanem inkabb megoldotta azzal a problemait, hogy eldobta az eletet. Ahogy nottem inkabb ugy fogalmaznek, hogy az ember megtanul egyutt elni a banatval, fajdalmaval. Az ido csodakra kepes. A sebek nem gyogyulnak be es nem konnyu de mivel neked kell megelned minden egyes napot megprobalod kihozni mindenbol a maximumot es olyan kozel kerulni a boldogsaghoz amilyen kozel csak lehet. Amiota van sajat csaladom, ferjem es egy kisfiam mondhatom, hogy eletem legboldogabb pillanatait elem es egy dologban 100% biztos vagyok, en sosem tudnam ezt megtenni a gyerekemmel.
2013. febr. 6. 09:44
Hasznos számodra ez a válasz?
8/13 anonim válasza:
Igen, fel lehet dolgozni, csak idő kell és sok sok szeretet.
Azt feldolgoztam, hogy apám elhagyott minket. Ebben anyukám nagy segítség volt.
Azt is fel tudtam dolgozni egyedül, hogy családon belüli erőszak áldozata lettem. Egyedül, mert senkinek nem mondtam el. És mindössze 12 éves voltam.
2013. febr. 6. 11:11
Hasznos számodra ez a válasz?
9/13 anonim válasza:
Attól függ mi az szüleim válása ami 3 éves koromban történt még mindig fájó pont mert borzalmas érzés,hogy apukámnak új családja van ebből 2 nem is saját gyereke mégis mindennap találkoznak,igaz később 3 évet vele laktam ami szuper volt gyógyulgatott is ez a sebem.DE azt hogy a nevelőapám molesztált azt nem lehet teljesen feldolgozni 7-12-13 éves korom között történt a dolog,jártam pszichológushoz,voltam pszichiáternél,túl vagyok több depresszión,pánikbetegségem, lelkileg nagyon instabil vagyok,szerintem teljesen sosem fogom feldolgozni,visznt mióta apárommal vagyok sokkal jobb a helyzet 23L
2013. febr. 6. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
10/13 anonim válasza:
Nekem sikerült feldolgoznom azt, hogy a nevelőapám molesztált. Nem jártam orvoshoz, senki máshoz.
Nehéz volt, talán abban volt hátrányom, hogy nagyon akartam valakihez tartozni ezek után, aki szeret és véd. Viszont ebből adódóan voltak nagyon rossz kapcsolataim, kihasználtak, majd eldobtak.
De a férjem mindenben mellettem áll, saját családunk van, már nincs rossz érzésem.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: