Anyukák, akik egyedül maradtak! Ti mennyi idő után lettetek újra szerelmesek?

Hát nem tudom...Én a terhességem közepe óta teljesen egyedül vagyok, ma pedig már 14 hónapos a fiam. Abszolút nem érzem, hogy fel lennék készülve egy kapcsolatra-amellett, hogy időm sincs rá- és a szerelemben sem "hiszek" már. Tudom, hogy hosszútávon nem lesz ez így jó, mert mindenkinek kell egy társ, de egyelőre nem látok rá rációt, hogy találok valakit. :/ És még csak 22 éves vagyok...remélem azért nem egyedül halok meg.

Neked kérdező, meg gratulálok, hogy ilyen hamar találtál valakit, sok boldogságot! :)

Nekem kellett hozzá öt év. Mármint ahhoz, hogy úgy igazán képes legyek egy normális kapcsolatra. Amikor a fiam megszületett, már nem voltunk együtt, nagyon rossz emlékeim maradtak arról a kapcsolatról, amin sokáig tartott túllépnem. Bár amikor a picur 9 hónapos volt, akkor lett egy új kapcsolatom, de nem tartott sokáig, egyértelműen azért, mert nem álltam még rá készen. Kellett nekem az a pár év, hogy tényleg képes legyek valakit beengedni az életembe.

Amúgy én se voltam sose az a szomorkodós típus, éltem az életem, csináltam a dolgaimat, sokat voltam társaságban, vidám voltam mindig is, de nem bírtam volna hosszabb távon egy férfit elviselni magam mellett. Utána meg inkább az volt a probléma, hogy alkalmam nem volt ismerkedni. A munkahelyemen csak nők között voltam szinte, a társaságomban sem nagyon voltak olyan férfiak, akikkel lehetett volna bármi is, időm sem igazán volt randizgatni, szóval én már kezdtem belenyugodni, hogy még sokáig egyedül leszek. Aztán mégsem így lett :)