Csak nekem esik rosszul hogy óvodás gyerekem egész napjáról lényegében semmit se tudok?

A fiam 7 éves nemrég még ovis volt és hát el voltunk kényeztetve ezek szerint mert az óvónőkkel mindig jóban voltam és tudtak is mondani mindig valamit hogy mit csinált, mivel játszik, kivel barátkozik, milyen aranyosat mondott mondjuk vagy ilyenek szóval nem azt hogy el vannak ájulva a gyerektől hanem amiből érezte az ember hogy odafigyelnek a gyerekre és élvezetesen tölti az idejét az oviban stb. Most a lányom szept. óta ovis 3 éves volt okt.ben. Beszél természetesen folyékonyan de sokszor nem tudom kihúzni belőle mi történt az oviban miket csináltak, ki a barátja nem beszél ilyesmikről. Mikor megyek érte ált. már ügyelet van és az ő óvónénijeivel csak úgy heti 1szer találkozok. Olyankor néznek rám mintha hülye lennék, mikor kérdezem hogy mivel szokott játszani, hogy érzi magát stb. Soha fogalmam sincs miket csinál bent, mi történik vele. Annyira rosszul esik. Az első óvónénijeink voltak "túl rendesek" vagy a második óvónénik túl nemtörődömök? Ráadásul kiscsoportos a lány, most kezdte végülis nemrég még fokozottabban úgy érzem hogy járna vmi tájékoztatás. Túlreagálom?