Ti, mernétek így gyermeket vállalni? Anyagiakra gondolok valamint, hogy érzelmileg, hogyan dolgoztátok fel?
A férjem 28 éves, én 26. Most lesz 6 éve, hogy együtt vagyunk. Nagyon szeretnénk már babát :) Az ő havi kereste 120 ezer (túlórával együtt), 5 ezer bözsi utalvány, 10 ezer benzin támogatás. Nekem nincs bevételem :( 5.hónapja (ekkor rúgtak ki leépítés miatt), azóta nem sikerül munkát találnom. Falunk lakunk, sajnos itt a környéken munkát találni katasztrófa, de szerencsés vagyok annyiban, hogy napszámot olykor-olykor el tudok vállalni (sajnos ez tényleg olyan, hogy ősszel szüretelni, máskor vad pucolás, kapálás, gyümölcs szedés stb.) ez tudom, hogy nem egy biztos jövedelem :( Segélyét nem igényeltem, vagy bármi támogatást, egyszerűen képtelen vagyok erre.
Kertes házban lakunk, a nagymamámmal, aki sokat segít az anyagiakban (rezsibe segít felesen). Minden pénzünket, eddig a házba öltük, már tényleg még a wc :) ülőke is vadiúj. Megtakarításunk egyáltalán nincs már semmi. "Sajnos" az utolsók is elmentek az esküvőnkre (7hónapja volt) , persze akkor ki tudta, hogy nem lesz munkám :(
Most, úgymond a férjem keresetéből élünk, és ha épp van valami kis munkám (most a téli időszakban semmi sincs :( )
akkor az a kis plusz van még.
Nem dohányzunk, nem bulizunk,iszunk stb. Ruhákra ha muszáj akkor költünk. Semmit sem veszünk, fodrász, mozi, étterem sosem megyünk, nyaralni egyszer sem voltunk. Hogy miből tegyünk félre, már mint, hogy valamit ezekből lemondunk és abból lenne megtakarításunk azt nem tudjuk megtenni, mert nincs. Hó végén, már várjuk a fizetést, mert semmi sem marad. Adósság, 25 ezer, amit még egy évig kell törlesztenünk. Rezsi (villany, gáz, víz, tv, net, teló amit 3 havonta töltünk fel stb.) 25 ezer a másik fele kb.), a TB-m 6ezer picit több,a maradék kaja (ezt mi vesszük, ebbe a nagyikám nem ad bele) amire elmegy mindenünk nah és a benzin (20ezer plusz a támogatás kb. havonta), ami muszáj, mert a Kedvesem nem tudna munkába járni de egyébként csavarogni, utazgatni nem járunk. Minden túlórát elvállal, szinte csak vasárnap van itthon vagy még akkor sem.
Nagyon szeretnék már egy picurkát :) már napi szinten sírunk a párommal, mivel így állunk anyagilag, és tudjuk hogy nem lehet. Nem telne pl. orvosra vagy egyáltalán bár mire is, egy cumis üvegre...Babásan meg kapálni, nem hiszem hogy leány álom, szal akkor még az a pici is kiesik. Havi max 5ezret ha félre tudunk tenni, vagy annyit sem. Első babánk lenne ha lenne :( Mernétek vállalni így gyermeket? Ti, hogy birkóztok meg érzelmileg ilyen problémákkal, hogy minden vágyatok egy pici, de nem lehet? :(
Kedves Utolsó :)
A páromnak biztos a munkahelye :) csak ugye a mai világban semmi sem biztos sajnos. Bár amióta ismerem, 5 éve ott dolgozik :) (gyár) Húsfeldolgozó a szakmája, így néha néha tud ilyen munkát is bevállalni (a falusi élet előnye :D ) Munkaügyibe még nem voltam (nem azért mert nem akartam, csak kirúgtak és aránylag sok idény munkát találtam, napszámosként :) ) Nem tudtam erről a lehetőségről, hogy a TB-m fizetik :)) De ennek utána fogok járni mihamarabb!
Szerencsére hamarosan lejár a hitelünk :) minden plusz bevételt arra fordítottunk, hogy mihamarabb megszabaduljunk tőle :)
Abban viszont teljesen egyet értek, hogy meló az kell :) legalább, hogy egy kis megtakarításunk legyen, mert pillanatnyilag semmi sincs :( De ha, ez megvan, ott hagyom a melót az biztos! Az előző munkahelyem féltettük, 12órás meló 4 órás út napi szinten majdnem, ezért inkább a házra fordítottuk a pénzt (saját keretes, hitelmentes) mert nem mertük a picit bevállalni, el ne veszítsem a munkám, erre többet semmi kép nem fogok alapozni az biztos. Amint lesznek tartalékaink, bevállaljuk a babót :D Egyszerűen annyit már nem bírnánk ki (ez van, nem tehetek róla) Örökölni senkitől nem tudunk :( ez lenne az első unoka/dédunoka :) De támogatást biztos kapnánk, rég óta a család csak azért hív fel, hogy kérdezze jön e már az unoka :D (kissé idegesítő, de aranyos :) ) pedig, tudják, milyen anyagi! körülmények között vagyunk most. Persze nem is más "nyakára" szeretnék szülni.
Igen a kert, ah írtam, azt évek óta "ki"használjuk 200m2-es szal bőven megterem benne minden :) (10 féle gyümölcs fa, a babtól, a parin át még a kelbimbó is) mezőgazdasági-vadgazdálkodási végzetségem is van, így legalább hasznát veszem :D
De ezeke, az őtletek nagyon jók, ah írtad és mások is, hogy olcsóbban, meg lehet oldani a vásárlást :) Persze, minden meg szeretnék adni a picinek, ez kétségtelen, de szerintem is teljesen mindegy, hogy veszek egy nagy takarót és 2-3 darabot csinálok belőle, ebből neki szerintem sem lesz a későbbiekben problémája. Nah és ha szülés után, találnék melót, és nem tudom a picit még ovi (bölcsi itt nincs) "adni" (jó csúnya szó) a mamák tudnának rá vigyázni :) (fiatalosak 50 évesek) így még, a munka sem jelentene akadályt, lenne ki vigyázzon a kicsire :)
Hát, azért nem utolsó sorban tiszta szívből gratulálok az ikerekhez :) Ez valami, borzasztó nehéz, de biztos isteni lehet :) Nagyon szép és boldog életet kívánok Nektek :) És, örömmel tölt el az írásod, hogy igaz nem könnyen de ilyen jóra fordult a sorsotok :)
válasza:Szia! Utolsó vagyok, köszönjük :)
Nem könnyű az ikerekkel, de már vmivel jobb. Imádom őket, és akármilyen nehéz is, kárpótolnak mindenért :)
A munkaügyön érdeklődj, mert aki szociálisan "segélyre" jogosult, úgy tudom hogy biztosítva van. Bár mindig módosítják ezeket. :(
Minden jót kívánok Nektek :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!