Én vagyok nemtörődöm anyuka, vagy a férjem cselekedne helyesen?
Céges miklulás bulin voltunk. Rengeteg gyerek, rengeteg felnőtt.
1. szituáció: vannak ugye trehány felnőttek akik az ott elfogyasztott étel/ital maradékát nem dobják a kukába, hanem ott hagyják az asztalonn, padon stb. A lányom megtalálta az egyiket és egy kicsit magára borította. Férjem már jön puffogva, hogy milyen emberek vannak, legszívesebben mindegyiknek szólna, hogy micsoda dolog ez. Én meg mondtam neki, hogy a vvilágot nem tudja megváltani, neki kell figyelni a saját gyerekére, hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe.
2. szituáció: Lányom még picike (17 hónapos). Kis műanyag játszóházban játszott és nagyon szereti az ajtókat/ablakokat nyitogatni. Volt ott egy nagyobb kisfiú is aki meg teljes erőből csapkodta az ajtót, nem egyszer a lányom kezére, és lökdöste is. Szülei sehol. Én rászóltam a fiúra, hogy hagyja abba, ne csinálja. Nem igazán jutott el az agyáig... Férjem meg már fenhangon szidalmazta az anyukát amelyik nem tud figyelni a gyerekére. Tulajdonképpen igaza volt, de annyira nem szeretem amikor ilyet csinál, hisz meg lehet oldani másképp is.
Ti mit tettetek vlna hasonló szituációkban?
Ezt én értem, de nem jobb lenne vele megbeszélni, neki elmagyarázni?
Amúgy a 2. esetben én is és a férjem is kiálltunk volna a vallásunkból és nem tette volna ki az ablakba a gyerek se, se a szülője, ha többször is rácsapta volna a lányomra az ajtót/ablakot. 16 hónapos lányunk van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!