Donor spermium! Ki hogyan vélekedik róla? Mit tennétek ha más esély nem lenne? Hogyan tudtátok ezt feldolgozni?

Én megértelek. Én is rendkívül nehezen tudnék dönteni ebben a helyzetben. Bevallom, első körben azonnal elvetném a lehetőséget, de így, hogy a férjed benne van és akarja, már meg kell fontolni. Csodálatra méltó az a szeretet és akarás, ahogy már most a gyermeke felé fordul. Hisz ha megszületik, azt a babát bizony nektek szánta a sors, még ha vér szerint nem is lesz a férjedé. Eljön az idő, hogy erre már csak akkor gondoltok, amikor konkrétan a donáció szóba kerül, a hétköznapokban soha. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy annyira fogjátok szeretni a gyermeketeket, hogy nem lesztek "hajlandóak" úgy érezni, hogy másként fogant a szokásostól, minthogy megbánjátok a döntést.

De mint írtam, megértem a gyötrődésedet is. Azt javasolnám, hogy menjetek el az adott intézménybe, kérjetek felvilágosítást, tudjátok meg, mi hogy zajlik. Magyarul induljon el a dolog legalább ilyen szinten. Ha majd többet tudtok a gyermekvállalás ezen útjáról, talán könnyebb lesz a döntés is.

Barátnőmék ugyan ezen mentek keresztül.

Amikor kiderült, hogy csak a spermium donáció segíthet abban, hogy gyermekük szülessen, nagyon elkeseredtek. Rengeteg kérdés, és kétely merült fel mindkettőjükben. Viszont erre, pont mint a Ti esetetekben, csak Ők tudták a válaszokat. Ők tudták eldönteni, hogy igen, vagy sem. Sok-sok, sőt, inkább rengeteg ŐSZINTE beszélgetés árán. Minden kételyt, kétséget EL KELL mondani a másiknak. Semmit nem szabad tabukén, vagy "nem merem"-ként kezelni.

Ez A Ti életetek, jövőtök!!!

Még annyit: Ők a spermadonációt választották. Semmi gond, semmi probléma!!! 100%-ig sajátként tekint rá mindkét szülő!!!

Érdekel! Gondolok rátok, szorítok! Isten adjon nektek csodálatos családot! :)

11-es