Mikor/miért és hogyan került szóba előszőr a gyerekednél a halál, temetés, temető?

A kisebbik fiam 2,5 éves a nagyobbik 4. Mikor a Dédipapáról beszélünk vagy már olyan rokonról aki meghalt akkor csak annyit beszéltünk róla, hogy meghalt mert már nagyon öreg volt és most már a felhők felett van, onnan vigyáz ránk.

Nem csavartam túl a dolgot. Ezt a sztorit elfogadták néha újra átbeszéljük de nem mennek bele annyira, hogy zavarba jöhess.

Furcsa, hogy még soha nem hallott ilyesmiről. Soha nem voltatok még vele temetőben? Mindenszentekkor? Semmi ismerősötök nem halt meg, amióta a gyereked megszületett?

Szerintem valamennyire próbáld neki elmagyarázni a dolgokat, mert ha később szembesül az ilyesmivel és újdonságként hat rá, akkor lehet, hogy sokkolni fogja.

A fiam már 1 évesen jött velünk mindenszentekkor a temetőbe, majd 2 évesen is, akkor már nagyon élvezte és tetszett neki, hogy ő gyújthatta meg a gyertyát, és milyen szép a temető.

Többször is kimegyünk egy évben, viszünk virágot, mindig elmondom, hogy ott pihennek a dédik. Ha kérdez, normálisan az ő szintjén válaszolok. Nyáron már nagy buzgalommal vitte a vizet, ő locsolta a virágokat. Az egyik dédimama most tavasszal halt meg, a temetésre nem vittem, mert aznap volt az ovis beiratkozás is, mikor a temetés, így én is eljöttem hamarabb, hogy odaérjek vele az oviba. De utána kimentem vele, mert a kórházban is meglátogattuk a dédnagymamát, csak hogy tudja, hogy most már nem a kórházban van, hanem ott pihen.

Most lesz 3 éves, nem ijed meg sem a temetőtől, sem a haláltól. Megérti, elfogadja, ha kérdez akkor számára kielégítő választ kap, így nem feszegeti tovább a dolgokat.