Amikor még nem voltál anyuka, és elméletben már tudtad hogy fogod a gyermeked nevelni, azt valóra is tudtad váltani? 2-3 éves gyerkőcnél?

Többé kevésbé sikerül betartanom, már majdnem 3 éves a lányom. Persze akad olyan, mikor megsajnálom, nem vagyok egy vaskezű, de alapjában véve szépen tudja már mikor mit hogyan kell, és általában minden gond nélkül csinálja. Főleg az evés téma, azzal nagyon kevés gondunk volt. Akaratból neki bőven jutott, de mégis általában sikerül megbeszélni a dolgokat. Felajánlok mást, vagy elmondom, hogy sajnos ez most nem lehetséges, és megölelgetem. Nem szokott raplizni, vagyis csak ritkán. Szerintem ez a gyerek alaptermészetétől is függ, mennyire befogadó a szabályokra, képes-e kompromisszumra.

Az én gyerekem, ha ebéd van, akkor odaül az asztalhoz, és nem válogatós. Szóval ez bejött, de nem azért, mert olyan fantasztikusan következetes anya vagyok, hanem mert szeret enni. :) Az alvás például problémás, a hisztije meg néha egyenesen riasztó. Úgyhogy nem, nem jött be a nagy könyv, vagy ami mégis, az szerintem merő véletlenség.

Amit én "elhatároztam", az az volt, hogy az én gyerekem nem fog hisztizni, mert mindig mindent elmagyarázok neki. Haha. Van, hogy meg se próbálok neki magyarázni, csak kiakadok rajta (sajna), vagy egyszerűen "bevágom" az ágyába, mert az az egyetlen hely, ahol képes lenyugodni... :(