Miért nem jó ha a két gyermekünk között nem sok időt hagyunk tehát csak 1-2 évet?

Off, csak hogy követni tudjam, mert számomra fontos...

Egy fél éves anyukája, 5 hetes kismama (tervezetten)

Első! Ott van bal alul hogy értesítést kérsz róla ha válasz érkezik ha azt bejelölöd kapsz nem kell írnod :)

Előnyeit pl. nem kell sokmindenből dupla: pelenkázó, bili stb. tudnak egymás játékaival játszani esetleg, ruhákat is adhatod már a kissebbre :) nagyobb korukban jobban ellesznek egymássaél

Hátrány: iszonyat sok türelem mert ha sok idő van köztük elég csak pár év.. akkor még tudod mondani nagyobbnak, hogy most csücs le mesézz amíg megeteted a picit, de így egyszerre kell szinte mindent csinálnod

Hátrányai pedig, hogy sokkal türelmesebb kell legyél. Ha nagyok lesznek akár egy osztályba is írathatod őket, ami engem nagyon zavart régen, hogy osztálytársak voltunk :) de van akinek ez előny is hirtelen ennyi jutott eszembe

Kis korkulonbseggel csak akkor vallalj be, ha van segitseged. 3 haromgyerekes baratnom is van, a gyerekek ahol a gyerekek "szivnak", mert soha nincs idejuk leulni veluk akar 5 percre sem, a szlogen mindig "menjetek a szobaba es jatszatok", az anyukak nem kiegyensulyozottak, mindig idegesek. (foleg ha van egy 3 evesed, egy dacos ketevesed es egy kisbabad. )

MAsik babarnom ikrei 1,5 evesek, meg van egy kisbaba. Mivel besegit az anyukaja es az anyosa is, o nem idegbeteg, kiegyensulyozott, ha meg besokall, lelep par orara.

Barátnőm fiai között 1 év van!

Mindig mondja hogy ők így tervezték, kis korkülönbség legyen, de hát mindig csak panaszkodni hallom.

Hogy egyik gyerek sem aludja át az éjszakát, nappal is nagyon fárasztóak, nem aludtak soha egyszerre, egy időben, testvér babakocsit kellett vennie, kétszer annyi pelenkát.

A játszótéren nagyon nehéz volt neki a picit cipelnie, a naggyal játszania, vagy a picivel sétált kézen fogva, mikor járni tanult, a nagyra figyelni ki ne szökjön, le ne essen valahonnét.

Egyik gyerek jobra, másik balra szalad.

Az első 2 évben nem játszanak el együtt.

Nem egyszerű, az anyuka tiszta ideg, pedig a férje rengeteget segít, és szinte minden héten valamelyik Mami vagy Papi besegít!

Anyuka számára nem sok előnye van a kis korkülönbségnek. Főleg, ha egyik sem ovis, nulla a segítség, és a párod is este 8 után jár haza.

Én kis korkülönbséggel vállaltam immár a 3. babát is, és megmondom őszintén, hogy nem könnyű nekem. Bár, ha a nagy (3,5éves)ovis lett volna, akkor jóval könnyebb dolgom lett volna, dehát oviba bekerülni 2,5-3 évesen csak csókosan lehet, főleg Bp-en.

Az sem rossz, ha mindegyik gyereket sokáig szoptatod, hát az is eléggé kimerítő volt nekem.

A gyerekek szempontjából legalább 1 év kell, hogy tudjanak játszani egymással és ne irigykedjen a játékaira a nagy.

Gondolom 4-5 éves korban már idilli lesz a helyzet.

Nálunk 2 év a korkülönbség és nagyon szenvedek! A nagynak olyan tesóféltékenysége van, hogy borzasztó!! Az első évben persze semmi extra nem volt, irtó mázlis vagyok, nagyon jó baba volt a kicsi, de amióta nem "csak dísztárgy" a szobában, azóta a nagy gyilkolja!! Most 20 hónapos a kicsi és reggel 7kor azzal kezdődik a nap, hogy a nagy lerúgja a kanapéról a kicsit. Aztán mindig minden játékot azonnal kitép a kezéből (emiatt a kicsi azonnal bömbölni kezd). Állandóan ütlegeli, fellöki - a kicsi visít. Szégyen gyalázat, de én szeretném, ha augusztusban a nagy menne összevont csoportba oviba, mert megőszülök ha egész nyáron hármasban leszünk. :(

Nem tudom mikor fognak összebarátkozni. Olyan ritkán van, hogy együtt játszanak. Ha igen, az is inkább együtt "rosszalkodás".

Már terhes voltam, mikor hallottam, hogy 1,5nél kevesebb, vagy 3nál több a jó korkülönbség... Most már én is ezt gondolom.