Van itt olyan, aki tizenévesen vagy huszas évei elején esett át abortuszon?

Már 18 évesen is határozott ember voltam.Nem bántam meg.

Most már 34 vagyok és 10 hetes a lányom.Most jött el az ideje.

Szerintem ez nagyon nehéz kérdés,főleg az,hogy megbánta-e akinek volt abortusza.Biztosan azért vetette el a kicsit mert nem tudta akkor abban a helyzetben amiben volt vállalni volt oka rá.Szerencsére nekem nem kellett soha (még,és remélem nem is kell)átesnem rajta.Nem tudom hogyan döntenék ha nem várt babával lennék terhes,jelenleg 3 gyerekem van,ennyit is terveztünk.Abban biztos vagyok,hogy hatalmas lelkiismeret furdalásom lenne utána,hogy megöltem a gyerekemet.Főleg így,hogy itt vannak a gyönyörű gyerekeim.Unokatesómnak vetélése volt,de még most 2 egészséges baba után is sokat gondol rá,hogy milyen lenne,mennyi idős lenne most,fiú vagy lány lett volna...stb.Pedig Ő neki is véletlen baba lett volna.

Van ismerősöm akinek volt fiatalon abortusza,Ő is azt mondja még mindig gondol rá néha,és van lelkiismeret furdalása miatta.Szerintem jól meg kell gondolni,hogy valóban nem tudja-e vállalni a babát aki terhes lett,és persze a lehetséges következményekkel is számolni kell.

Van olyan ismerősöm is,akinek 1 abortusz után nem lehetett gyereke,később minden megtett érte,hogy legyen,és közel 40 évesen szült egy fogyatékos ikerpárt 27 hétre.Ez is az abortusza következménye szegénynek.

Jól gondold meg mit teszel.

Nekem volt egy,1,5éve,és nagyon megbántam,de nem azért kelett elvetetni mert...hanem mert beteg is lehetett volna,és nagyon lelkiismeret furdalásom volt,és sokáig depressziós is voltam miatta,de mostmár jön a baba,aki nemsokára kinnvan,igaz,ő is hiányzik,és sokat gondolok rá,mi lett volna,fiú-lány.....:(

32+5kismama