Miért megy el mindig a kedvem a babavállalástól, ha kismamával, vagy kisgyerekes anyukával beszélek?

Én egyáltalán nem voltam bekattant kismama a terhesség alatt, igy nagyon meglepett, hogy valóban mennyire végletes vélemények vannak és azok mellett mennyire kitartanak más kismamák, anyukák. Arra jutottam, hogy ez a gyerek téma nagyon sokat mozgat meg az emberekben, ezért beszélnek róla ennyit, ezért védik egyesek annyira a véleményüket, akinek már valaha volt kapcsolata gyerekekkel, vagy van sajátja. Itt is pl a fórumon, aki már egyszer szült, szakembernek érzi magát, terjesztik a tévhiteket, mert azokat hallották és vallották ők is, nagyon sok válasz teljesen helytelen, mégis, jön az önbizalom. Szerintem egy nőnél valahogy ez a csúcs kiteljesedés az életben, ezért kattannak úgy be tőle, már elnézést. Ugyanakkor az is benne van, hogy a téma végtelen, a kis csöppség annyi örömet és beszélnivalót okoz már a legelején!! Csak hát az egyensúlyt meg kéne tudni tartani. Akinek nincs babája, úgysem fogja megérteni, milyen szép, amikor reggel arra ébred a baba, hogy mosolyog és gügyög, és amikor odamegyek hozzá felsikongat :) Ez a téma a nemgyerekes felnőttek világában pont a te reakciódat váltja ki. De ugyanez lenne, ha valaki folyton fociról vagy politikáról beszélne, csak azt valahogy már megszoktuk, de őket sem szeretjük!!

Szóval szerintem a titok nyitja a kérdésedre az, hogy ezek az anyukák egyszerűen ebben élik ki magukat, ez lesz a "szakmájuk", az életük, vszleg a barátaik és a hobbiaik is alábbhagynak... Szerintem vannak azért, akik nem ilyenek, keresd az ő társaságukat! És hidd el, hihetetlen gyönyörűség egy gyerek, én nem is sejtettem előre, úgyhogy ne hagyd magad ilyenekkel lebeszélni róla :) Csak legyél a világra nyitott anyuka majd, nem kötelező "bekattanni" :)

Egy 2.5 hós bébi anyukája