Kedves "panellakó" kismamák! Hogy birjátok a szomszédok zajongását? És a baba hogy birja? (fúrás, faragás, kopácsolás stb. )

Szia!

Én is így vagyok! Hajnali kutyaugatás, estig tartó labda pattogtatás, ajtócsapkodás, dudálás stb.. Néha idegrohamot tudnék kapni! De sajna ez van nem tudunk mit tenni, el kell viselni.

Egy kis háttérzaj kell a gyereknek. Ne is alatasd teljes csöndben, megszokja és nagyon rossz alvó lesz. Igy pedig alszik nyugodtan, ha járkáltok a lakásban, pakolsz, takarítasz.

Kapcsolj be valami zenét, arra békésen elalszik.

Szia

Nálunk itt a házba 90%-ba nyugdíjasok laknak így nagy nyugi lenne de március elején elkezdtek egy épületet bontani majd építkezni tőlünk durván 100 méterre és az összes ablakunk arra néz még bontottak április közepén mikor a pici babával haza jöttünk kész élmény volt mikor markolóból a konténerbe csapódtak a téglák stb hiába volt szép idő a nagy portól nappal nem lehetett nyitva az ablak és az a hatalmas zaj most az ácsmunkákat csinálják folyamatosan a kalapálást lehet hallani reggeltől estig és azt hozzá kell tennem hogy itt soha nem volt se hétvége se ünnepnap :S volt hogy este 11 kor is itt kalapáltak ha minden jól megy szeptember körül már a belső munkákat csinálják viszont a gyereket az első pár napba nagyon zavarta állandóan felébredt aztán megszokta és semmilyen hangos zajra nem ébred így nekünk is sokkal jobb mert nem kell állandóan lábujjhegyen osonnunk bármit nyugodtan csinálhatunk :)

Én amióta élek, panelban lakom. Szóval meg kellett volna szoknom, de néha én is örjöngök a szomszédok miatt. Bár most sikerült jó helyet kifogni ilyen téren, mert nincs zaj :) Kivéve, hogy két napig fúrtak valahol a házban, de hát istenem, nagy a valószínűsége, hogy egyszer mi is fogunk. Mondjuk a régi lakásban egyszer tényleg elkapott az idegbaj, amikor a szomszéd lépcsőházban még este 10-kor is fúrtak VASÁRNAP! Na akkor átmentem leteremteni a munkásokat, hogy talán ezt mégsem kéne és ha nem akarnak feljelentést, akkor ezt munkaidőn belül végezzék el. Illetve ott fölöttünk lakott egy nő 3 gyerekkel, akiket kb. fél évig (onnantól, hogy beköltöztek) sose vitt le senki a játszótérre és még éjfélkor is ugráltak, ordítoztak. Általában csak a gyerekek, de volt, hogy az anyuka is beszállt és az egész ház azt hallgatta, hogy "nem megmondtam, hogy kuss legyen te köcsög". De amúgy az anyuka konkrétan lesz*rta, hogy mit csinálnak a kölykei, amíg őt békén hagyják, na ott volt minden, pl. az erkélyünkre köpködtek csipszet, meg egy darabig tesóm is nálunk lakott és csak úgy poénból megdobták egy paradicsommal, amikor levitte a kutyát. Hát én már számtalanszor felmentem szólni, de vagy nem nyitottak ajtót, vagy az anyuka letagadta és azt mondta, nincsenek is otthon a gyerekei. Na abban sem volt köszönet, amikor lemehettek már a térre, mert rendszerint este mentek le, 8 körül, amikor én meg letettem a gyereket aludni, és két percenként ordítottak fel az anyjuknak, hogy ezt vagy azt dobja le nekik. A kaputelefon használata úgy látszik túl bonyolult feladat volt nekik. Pedig annnyira nem voltak már kicsik, 5, 7, 12 évesek voltak. A két kisebbik ráadásul napközben sem járt sehová, se ovi, se iskola, nem is értem igazán, hogy egy 7 éves miért nincs iskolában. Hanem olyankor bébiszitter vigyázott rájuk, aki hozta a saját 5 éves gyerekét, aki még egy külön szám volt mert az meg mindig sikítozott. Én nem tudom honnan szalajtották ezeket de nagyon gázok voltak. A másik az ottan alattunk lakók voltak, egy elmebeteg nő és a lánya. De azok tényleg bolondok voltak, úgy is hívta őket mindenki, hogy a bolondék. A nő volt kb 60 éves a lánya meg olyan 30 körül lehetett, és egész nap ütötték verték egymást, kizárták egymást és akkor a lépcsőházban ment a cirkusz meg hasonlók. És mellé még büdösek is voltak. Na hozzájuk hívtam rendőrt párszor, azoknak már elég volt csak bemutatkoznom, és már tudták mit akarok :) De sajnos egy napnál tovább nem tudtam őket likvidálni, olyankor jött a mentő a rendőrökkel, elvitték őket, másnap már újra kint voltak. Pfff egyszer a lányt kilökte a nő az ablakon (sajnos csak a földszinten laknak), akkor egy hétig csönd volt. Pedig amúgy ez egy normális ház volt, amíg ez a két "család" be nem költözött.

Szóval nekem maradt az örjöngés miattuk, mást nem nagyon tudtam csinálni. Próbáltam én már kieszközölni, hogy a bolondékat elvigyék, még ezen az oldalon is érdeklődtem, de akkor én voltam a paraszt, hogy szegényeket miért bántom, van nekik elég bajuk így is. Hát persze, az elmebetegeket én is sajnálom, de azt hiszem foglalkozzon velük az, akinek ez a munkája és fizetést kap érte. Nekem nem ez a munkám, és ingyen és bérmentve kell őket hallgatnom a nap 24 órájában, hát kösz de ezt nem. Szerencsére már nem ott lakunk, mondom, itt nyugi van. Itt viszont meglepődtem, hogy az első napon már belémkötött a szomszéd... Egy nyugdíjas nőszemély, aki azért jött ki sipákolni, mert amíg hordtuk be a bútorokat, kétszer egymás után becsapódott az ajtó. Ráadásul úgy szólt be nekem, mintha én ezt csinálnám örökké, pedig akkor látott először. Illetve tegnap este tájött, mert sírt a gyerek (kb 2 percig), hogy ezt azonnal szüntessem meg. Na akkor leoltottam azért :) Mondtam neki, hogy ő meg azt szüntesse meg, hogy a kedves férje naponta hatszor kimegy az erkélyre és ott harákol aztán leköpi a nyolcadikról a turháját, mert nekem meg attól elmegy az étvágyam. Na egyből csönd lett és elhúzott haza.

Hát sajnos egy panelban elkerülhetetlenek az ilyen súrlódások, sajnos amikor ezeket a házakat megépítették, nem számított, hogy praktikus vagy ésszerű legyen, csak az hogy minél kevesebb pénzből fel lehessen építeni. Hangszigetelés nuku...