Szegény kismamák, anyukák, családok, kik csak kinlodnak az anyagi helyzetük miatt?

Szerintem sem kell a másik torkának esni. Bár ugy látom megint csak azok a hasznos válaszok, akik a lelkedet pázyolgatják.Én igazat adok neki, és most engem is pontozz le! A pici egyszer felnő és sokkal, de sokkal többe fog kerülni, mint egy csecsemő.

Én sem vagyok milliomos, éppen hogy kijövünk a pénzünkből, de mielőtt belevágtunk a babaprojektbe elég keményen melóztunk mindketten, hogy egy keveset tudjunk félre tenni, és elég sokat osztottunk szoroztunk, hogy a pici valóban ne szenvedjen hiányt, se kicsiként, se nagyként. És ne azt lássa, hogy folyton sik ideg vagyok, mert azon filozom, hogy honnan legyen holnap kaja az asztalon, vagy épp mikor tesznek ki a lakásomból.

De ha már igy alakult, tegyetek meg mindent, hogy kilábaljatok mielőbb ebből a helyzetből. Jó példa erre az az anyuka, aki nélkülözött gyerekorában. Mindenből van kiút, csak tenni kell érte, és szerintem neketk nagyon gyorsan tenni kell valamit.

Sok sikert és sok szerencsét kivánok Nektek!

Hát mi sem vagyunk gazdagok.Mikor babát vállaltunk akkor a párom jól keresett,biztosnak tűnő munkahelye volt,de mire a manó fél éves lett,jó munkahely sehol,csak munkanélküliség.Azért írom ezt,mert sajnos lehet hogy az ember azt gondolja hogy most jó,jöhet a gyerek,de nem tudhatjuk mi lesz holnap.Igazad van ,mert nem biztos hogy később jobb lesz.De manapság olyan világban élünk hogy muszáj megtervezni előre a dolgokat,és még akkor sem biztos hogy úgy lesz.

Nekünk nincs lakáshitel,csak autó,ami manapság lasssan luxus,számomra legalábbis,mert most meg gyerekülést nem tudom hogy veszünk.Igaz ez közel sem olyan nagy gond,mint az élelem.De nagyon sajnálok mindenkit aki nehézséggel küszködik,mert valóban ezt a gyerekek is megérzik majd,ha nem is most,ha nem is éheznek,de látják hogy anya,apa ideges,fáradt stb.És nekünk pedig az a dolgunk,mindig mosolyogni kell.Nehéz,de kitartás,nem tudom lesz-e jobb,de én is reménykedem.