Gyermekeitek apukája, párotok mikor megy el reggel dolgozni és mikor ér haza?

Most úgy dolgozik, hogy elment 02.08-án, és hazajön 03.08-án.

Ha belföldön van, akkor is változó. 10-4 a beosztása, vagyis minden 2. hosszú hétvégéje szabad. Lenne, ha nem kéne akkor is mennie sokszor. Napokig nincs itthon, hanem az ország valamelyik részén dolgozik, majd hazaesik, és itthon van valamennyit.

Olajipar, szakmunkás.

Nettója nagyon változó, 200-400.000 között. + ha külföldön van, akkor a napidíj. Most kapott nettó 2350 USD-t, átváltottuk egyből amíg magas a dollár, majdnem 520.000 Ft volt.

Eddig jól bírtam segítség nélkül (én is egyedül a gyerekekkel),de mostanában Apósom szokott jönni,segít,amiben csak úgy gondolja,hogy tud... az más tészta,hogy néha eszem az ideget,mert van amit nem úgy csinált,ahogy mi szoktuk.. pl fát amikor hasogat,akkor sokszor fele akkorákat hasít,mint mi szoktunk,azok persze hamarabb elégnek,így "pazarolva" van a fa.

Amúgy jól kijövök Vele,nem szólok ilyenért,ha kicsit okoskodik sem szólok,csak ha valamit el akar vinni "megcsináltatni"- amit nem kell,mert az úgy van jó,csak ugye Ő nem ért hozzá igazán. Viszont nagy segítség volt,amikor a nagy hidegekben nem kellett kivinnem az 5 hónapost,mert Apósom boltba ment nekem,elvitte a nagyon az oviba,vagy éppen itthon maradt a kicsikkel,míg én mentem. - jelen időben is így van!

Amúgy viszont igen nehéz,hogy nem látom sokáig a Párom,mert mi össze vagyunk nőve,nem voltunk még távol sokáig egymástól- max július vagy június? végén,amikor Sirokon van a motoros találkozó,és ott is szokott őrködni,az 1 hetes meló.

A bizonytalanságban őrlődöm,hogy vajon mikor tud hazajönni? A gyerekek azóta elég nyugtalanok,hisztisebbek- egyébként nagyon jó gyerekek!!

Szokatlan,hogy este egyedül bújok az ágyba,és persze a pásztor órák is hiányoznak- a minap már ezzel álmodtam,persze a Párom volt velem... :-) Jajj,de szép álom is volt!!!

Egyáltalán nem megy a kapcsolatunk rovására a sok külön töltött idő,mert szeretjük egymást,eszünkbe nem jutna megcsalni a másikat,és mind a ketten nagyon várjuk,hogy végre láthassuk egymást-meg ugye ami aztán este jön... :-D

Nagyon ragaszkodunk egymáshoz!! Meg mondom őszintén,soha nem gondoltam volna,hogy Valaki mellett így "fel tudok nőni"! Az a baj,hogy most,hogy nincs itt,senki nem mondja,hogy valami nincs a helyén,és nagyon elengedtem magam ilyen szempontból! Mielőtt megismerkedtem Vele,előtte 2 hetes,max 1 hónapos kapcsolataim voltak,köztük volt egy nagy szerelem is,a többi csak volt. A Párom az életem! Nagyon várom haza!! (és persze a lányok is!)

Bocs,ha nagyon kitértem!!

Üdv:3 lányos

Ja, még annyi lemaradt,hogy nálunk "csak" 2 évet (sem!) kell kihúzni így, mert 2 éven belül letelnek a hiteleink,akkor hazajön és újult erővel és kis félre tett pénzzel, folytatni fogja a vállalkozását,amit itthon csinált egy ideig. A tudat,hogy "csak" 2 év,sokkal elviselhetőbbé teszi a hiányát!

Ha külföldre tudott volna menni,akkor 1 évet kellene nélkülöznünk. Ha külföldön dolgozna,akkor legalább tudnám,hogy akkor várható,1 hónapban 1x kb 1 hetet,és kész...

Üdv:3 lányos

HÚÚÚÚÚÚÚ!

Akkor itt mindenkinek jobb mint nekünk:(

Reggel 6.20kor indul és este 9-re ér haza,heti 4 napon van hogy ez hétvége.A többi 3 napon meg 24 órás szolgáltban van(járőr).És így az össz.nettó 120ezer ft.

21-es vagyok.

Én nagyon nehezen bírom, és a gyerekek is. Sokszor napokig nem tudunk vele beszélni. Most Irakban van, hétfőn tudtunk skype-olni, de ki tudja mikor lesz a legközelebbi, hogy lesz internet, mert alig van térerő a hegyekben. Telefonálni is nehéz a térerő miatt, meg hát iszonyat drága mulatság lenne. A fiunk 3,5 éves, itthon rengeteget hisztizik, egyfolytában az apját keresi, nem fogad szót, nem eszik, ... és még sorolhatnám. Tegnap már az oviban is mondták, hogy arpó-cseprő okok miatt többször is elkezdett zokogni, de szerencsére gyorsan meg tudták nyugtatni. A picin annyiban látom, hogy hiányolja az apját, hogy kicsit nyugtalanabbul alszik, de ez másra is fogható lenne.

A pénz miatt muszáj bírni, mert a lakáshitelünk az egekben, több mint duplája az eredetileg fizetettnek.

Nekem szerencsére van segítségem. Anyósékkal egy udvarban lakunk.