Mennyi az ideális korkülönbség testvérek között?

A 2-3 év a legideálisabb. Két éles korára már nem kell állandóan mellette lenned,tud játszani egyedül is,rábízhatod a mamákra,apukára is időnként. Nem feltétlen jó,ha minden figyelmed a gyerekre van. Kell vele foglalkozni,játszani,de hagyni kell,hogy egyedül is elfoglalja magát.

Nálunk 23 hónap van közöttük,de szépen eljátszottak többnyire. Csak néha vesztek össze, de ez a nagyobbaknál is előfordul.

Pont ezek az elönyei és hátrányai mindegyiknek mint amit elmodntál.

Ezt nektek kell eldönteni.

Midenki másképp gondolja.

Nekem 4 év volt a tesóm meg köztem és nem volt jó, tényleg nem tudtunk soha együtt játszani.

Nálunk 21 hónap lesz és habár senki de senki rokonunk nincs a közelben(200km-re lakik az elsö nagybácsi) így biztos nehéz lesz, de csak egy darabig, mert ha 4 évesen szülsz még minimum 2 év mire a következö gyerek is önálló lesz. 6 év múlva lesz egy 2 éves gyereked, aki már kezd önálló lenni. ha 2 évet hagysz akkor 4 év múlva már két önállóbb gyereked lesz.

nálunk a két kisfiunk között 17 hónap korkülönbség van.

8 hónapos volt a nagyobbik amikor is elkezdtünk próbálkozni és elsőre össze is jött.

hát mit mondjak nehéz volt az első év, de megérte!!

most a kicsi 26 hónapos, a nagyobbik májusban lesz 4 és remekül elvannak együtt.

én egyke vagyok, tehát a tesós dologról nem tudok véleméynt mondani.

de a férjem és a tesója között 5 év van és az sok. pl. amikor a férjem még ovis volt, akkor a tesója már általános iskolás, amikor a férjem ált.iskolás vol és a végefelé a tesója már középiskolába ment alig voltak együtt.szerinte az sok év korkülönbség.

hallottam olyat is, ahol 3 év a korkülönbség és mondjuk a kicsi akkor születik amikor a nagy oviba megy és volt olyan kislány itt a közelünkben aki megkérdezte az anyukáját, hogy most neki azért kell elmennie minden nap otthonról , mert a tesója megszületett és akkor őt már nem is szeretik??

visszatérve hozzánk, nálunk is volt 1 eset,amikor szoptattam a kicsit és az akkor 18 hónapos nagyfiunk odajött és leöntött minket 1 pohár vízzel és kiment a szobából szomorúan. köpni-nyelni nem tudtam... sajnáltam őt. de mindig ő kapta úgymond a nagyobb törődést, ha jöttek látogatni is minket , akkor először a nagyhoz mentek oda először, ő kapott ajándékot, sokat foglalkoztunk-foglalkozunk vele-velük. mára teljesen jól összeszoktak és nem bántuk meg hogy hamar jöttek egymás után.