Szokott Titeket keresztnéven szólítani kisgyermeketek?

Néha.

Például (most nem a saját nevemet írom, legyek mondjuk Zsuzsa), mondja a gyerek, hogy az xy ezt máshogy szokta csinálni. Én meg azt felelem, hogy az az xy-módi, ez meg a Zsuzsa-módi, ezen mindketten nevetünk, ilyenkor mondogatja, hogy Zsuzsaaa, Zsuzsikaaaa. De amúgy nem szólít a keresztnevemen, maximum viccelődésből.

4 éves amúgy.

Én állítólag anyut kicsinek Erinyuszinak szólítottam, mert apám így hívta őt, és anyu nem szerette ha anyunak szólítjuk, mert hogy ő pici volt amikor elvesztette az anyukáját és ezért ez a szó fájt neki.

Azért mondom hogy állítólag, mert történt hogy az egész nyarat nagyanyámnál töltöttem, anyuval ritkán csak telefonon beszéltem.Emlékszem amikor vittek haza megkérdeztem aput hogy anyámat hogy szólítottam eddig, mert nem rémlik hogy valaha is azt mondtam volna neki hogy anyu, pedig a nagynéném is anyunak szólítja a mamát. :)

A fiam az istennek nem akarja mondani hogy anya, hiába mondjuk neki ő akkor is úgy szól nekem is hogy apa vagy papa mint az apjának.Már most mondtam hogy jó akkor ne legyek anya, de akkor legalább a nevemen szólítson ne apának.Egyelőre még mindig apáz! :S

Mi most tanuljuk, hogy mi a szülők neve. Mivel beszél, és teszem azt nyáron elszabadul az állatkertben, akkor tudja mondani legalább a keresztnevem-vagy az apjáét meg a sajátját.

És ez egy nagyon jó dolog neki, néha Linázik, aztán amikor nem esik le, hogy szól vmiért, akkor anyázik újra.