Anyukák! Szomszéd ügyben kellene tanács?
Az a helyzet, hogy a szomszédom egy sznob paraszt. Szó szerint. Van egy másfél éves fia, akit kint öltöztet a folyóson és be is rakja egyből a babakocsiba. Amivel gond nem lenne, ha nem min. 30 percig tartana az egész. Eddig a max üvöltése/sírása a kisfiúnak 1 óra volt a folyóson (zárt folyosó, 4-en vagyunk egy zárt részben, nekünk közvetlen szomszédunk) este fél 10-kor.
A nő egyszerűen köszönni nem tud, mindent elénk pakol, amit már kértem is tőle, hogy rakja/rakják arrébb, mert mi nem férünk el a babakocsival. Húzta a száját, de végül megtette a férje. Mindenkit lenéz .. de hát sznob, úgyhogy inkább nem is részletezem!
Lényegében az a probléma, hogy miután állandóan bőg a gyerek, mint egy tehén és sír folyamatosan, egy idő után iszonyat idegesítő..
Múltkor már kimentünk megnézni, hogy mi a gond és pont kijött a 3. szomszédunk is... azt hittük, hogy valami gond van, mert olyan szinten üvöltött a kisfiú.
Nekem is van egy 4 hónapos lányom, aki erre nem ébred fel, nem is érdekli szerencsére a hangzavar.. még se hagyom sírni és fel-fel bőgni!
Ráadásul, ha ő neki van gondja, akkor iszonyat flegmán tud szólni. Már-már nem is szól, hanem parancsol..
Egyik szomszédnak is mondta, hogy hallgattassa el a kutyáját vagy feljelenti .. mire a szomszédunk közölte neki, hogy 3 hónapja meghalt a kutyája! A nő meg megfordult és elment..
Férjével nincs gond, ő szerintem az egyetlen normális abban a családban! Csak szegény kisgyereket sajnálom..
Durva ezt mondani, de a 4 hónapos lányom 'fegyelmezettebb' és értelmesebb mint a nő és a gyereke összetéve ... :/
Hogyan tudnám szépen megkérni, hogy lehetőség szerint este fele - vagy akár a nap bármelyik szakában -, ha jönnek, mennek ne a folyóson bőgesse a gyerekét, amíg ő elkészül ?!?!?!
Igen, azt jelenti, hogy kulccsal nyílik csak a folyosó ajtaja.
10 emeletesben lakunk és van 2 lift, egy folyosó szerűség lépcsővel és a lépcső két oldalán 2×4 lakás mindegyik zárt folyosós.
A védőnő, amikor még aktívan járt ki hozzánk, sokszor kérdezte tőlem, hogy a - nevezzük pl. Krisztinek - mindig ilyen szomorú és szótlan?
Eleinte azt mondtam, hogy: "én így ismertem meg, nem tudom valójában milyen. Nem sokat találkozunk, csak ha jövünk - megyünk!"
Amúgy a védőnő szavaiból azt veszem ki, hogy nem igazán van oda ezért az anyukáért. Akárhányszor akart hozzájuk menni 'meglepetés' szerűen, vagy nem voltak otthon vagy talált valamilyen kifogást, miért nem ér rá..
Hozzánk is jött a védőnő meglepetés szerűen, de én ezt annak tudtam be, hogy életszerűen akarja látni, hogy a lányunkkal mi a helyzet, hogyan boldogulunk, ha nincs bejelentett látogatás.
Én írtam, hogy el akarok költözni. Látom ez nem volt egy tetszetős válasz.
Hát én félek, egy nagydarab ci*ó, aki mellettünk él a családjával, és állandóan durván beszél, csapkod, fenyegetőzik, dörömböl. Elárulná valaki, hogy miért gáz, ha e mellől a bunkó mellől el akarunk költözni?
Konkrétan a folyóson is félek végigmenni a kislányommal.
Nem kívánom senkinek, bár aki lepontozott még biztos nem találkozott ennyire mocskos emberrel, mint ez itt mellettünk...
Én is úgy szoktam, hogy Én elkészülők haj, pici smink, ruha kivéve kabát, cipő későbbiekben sapka, sál, kesztyű. Ha hosszabb útra megyünk előkészítem az Úrfi verdáját is és miután ezek készen vannak CSAK akkor öltöztetem a gyereket. Ráadok mindent rányitom az ablakot (szellőztetés is egyben) és már veszem a cipőm, kabátom. Ez nálunk egy szuperül bevált séta, bevásárlás, játszó előtti kis "rituálé".
Én felvenném ahogy minden nap kihajítja szegény gyereket az ajtó elé 20-30 percekre, mint egy kutyát, macskát. Legalább egy héten keresztül gyűjteném az infókat utána tuti védőnő, gyermekvédelmi, családsegítő! Nem hagynám szenvedni szegény kisfiút! :(
Hát lehet hogy iszonyat sok gond van a gyerekkel, és ki van merülve az anyja.
Az én másfél évesem most kezd megjavulni. Volt hogy reggeltől estig ordított, egész nap búval baszott voltam. Na baromira nem érdekeltek a szomszédok.
Jó lenne, ha nem szólnál bele másoknak a gyereknevelési dolgaiba.
Lehet hogy inkább a segítségedet kéne felajánlani, mint lehordani. De te tudod, mert szuper anya vagy, és a gyereked is szuper.
Hát, megértelek, iszonyúan idegesítő lehet ez nap mint nap. Igazából tanácsot nem tudok adni, de együtt érzek, mert sorstársak vagyunk. Ezt én is írhattam volna...
Felettünk, átlósan szintén egy ilyen jellegű "sztár-anyuka" él a 17 hónapos kisfiával és a tök jó fej férjével. A gyerek születése óta úgy szokott üvölteni (a mai napig!), mintha nyúznák a bőrét. Szerintem a kedves anyuka csak magával foglalkozik, hogy épp hány kalóriát égetett el a torna közben, a gyerek meg csak bömböl, sír. (Egyszer hangoztatta, hogy a kiságyba be szokta tenni, ha rossz, hadd gondolkodjon el azon, amit tett...) A lépcsőházban feltűnően kedvesen, hangosan beszél a kisfiúval, tudván, hogy biztosan hallják a szomszédok, ő milyen jó anyuka. És hogy ő miben sétáltatja a gyermekét?: miniszoknya,neccharisnya, vagy passzolós fehér nadrág, tűsarkú, derékig érő kabát, belőtt séró...
Az emberek mosolyognak csak rajta.
Kedves 15:34-es.
Azt hiszem te nem olvastad a többiek kérdésére és leírásaira adott válaszaimat.
Ez a nő nem a normál anyuka kategória. Te kiraknád a saját gyereked az ajtó elé fél órára teljesen beöltöztetve és kb. 30 fokos előtérbe?
Esetleg te átkopognál az egyik szomszédodhoz full felháborodva, hogy miért ugat a jó pár hónapja meghalt kutyája?
Vagy esetleg volnál olyan értelmi szinten, hogy a házba egy lakónak se képes köszönni?! Ha pedig mégis sikerül neki, akkor még ő háborodik fel, hogy miért kell ilyen procedúrát csinálni, mint a köszönés?!
Tudod kedves utolsó előtti én nem akarlak kritizálni, se a válaszommal "bántani", de amikor a lányom másfél hónaposan olyan dolgokat produkált, hogy párommal megijedtünk, akkor tudod én hülye fax NO1 anyuka átkopogtam hozzá - mert a drágalátos szomszédom ORVOS!, ráadásul 3 évig szülészeten/gyermekosztályon dolgozott -, akkor közölte, hogy ők most mennek el és nem érnek rá...
Na tudod, akkor úgy döntöttem, hogy kicsinálom!!! De lehiggadtam, mikor vittem be a kórházba a lányomat, mert rádöbbentem, hogy az ő szintjére nem akarok lesüllyedni..
És az a poén az egészbe, hogy mikor megszületett a lányunk, akkor a folyosón a férj - nő jelenlétében - közölte, hogyha bármi gond van, akkor még éjszaka is kopogjunk be és átjön a nő segíteni...
Tudod ... ennyit erről, hogy ő egy kibaxott jó anyuka és, hogy én HOZZÁ képest 100%-ig biztos vagyok abban, hogy legjobb anyuka vagyok!!!
Én nem hagyom a lányom üvölteni/sírni.. én is hulla fáradt vagyok mellette, nagyon sok dolgon mentünk át ezalatt a 4 hónap alatt... én autóbalesetből mentem a műtőbe, nem pedig a kanapéról! Szerintem, ha valaki tudja, hogy mi az a SZENVEDÉS(!!!!!!!!!!!!), na akkor az én vagyok.
Mégis eltudom látni a lányomat!
[Bocs a TÖBBIEKTŐL, hogy kicsit 'kiborultam!']
Na jól kidühöngted magadat. Az én fiam másfél éves koráig hetente legalább két napot masszívan végig üvöltött. És volt igen, hogy kiment a közös gangra és a szomszédom szépen kiült és játszott vele amíg én pl mosogattam. Mert lehet hihetetlen de van olyan gyerek aki mellett borzasztó nehéz még egy mosogatást is megoldani. Mindenki hallotta, hogy ordít, biztos gyerekkinzónak gondoltak. És láss csodát kinőtte. A lányod még csak 4 hónapos, és "fegyelmezett" így nem tudod milyen amikor egy gyerek a folyamatos ordítással az őrületbe kerget. Hiszed vagy nem soha de soha nem hagytam magára és mégis sirt. Velünk alszik, halálra van szeretgetve de ilyen. Lehet, hogy simán ilyen a szomszédod gyereke is, mert nem hiszem hogy én jártam így egyedül.
Lehet hogy ez már valami segítség kérés. Két szomszéd kimegy és egy se megy oda a gyerekhez...mert van neki anyja... szívtelenek vagytok!!!
Kedves utolsó!
Nem akartam ide leírni, hogy azóta mi történt (kérdés kiírása óta), de a család ügye a gyámügynél van és az édesanyát pszichológiai vizsgálatra kötelezték. Mielőtt felvetődne benned: Nem, nem mi szomszédok szóltunk be a családsegítőknek vagy másnak. A védőnő intézkedett.
Pletykák szerint azért, mert a gyerek karján kézlenyomatok voltak. Ezt mondjuk én nem hiszem el, mert akármennyire is megvan a véleményem a nőről - mint ahogy olvashattad -, nem hinném, hogy idáig fajult volna a dolog.
Amúgy elég szívtelenek vagyunk mi szomszédok. Főleg, mikor az anyuka nem szerette, ha a gyerekhez szóltunk vagy közelítettünk hozzá.
Na mindegy. További szép életet nektek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!