Ti jóban vagytok a gyereketek ovis csoporttársainak az anyukájukkal?

Bár mi még csak bölcsisek vagyunk....

De én senkit nem ismerek és nem is érdekel. Könnyen meg van oldva, ugyanis szegény kicsikém első reggel és utolsó délután. Fogalmam sincs más hogyan oldja meg, hogy 8-ra viszi és 3-kor már ott toporog érte. Mi 7-re visszük és csak 5 körül érünk legkorábban is be érte. (szóltak is, hogy hamarabb kéne, mert 3 után egyedül van és elmennének előbb, de miattunk ki kell várni majdnem a munkaidejük végét, ami délután 6 óra) Pedig elvileg mindegyik szülő dolgozik...hát megnézném azt a munkahelyet :p ahol ilyen lazaság van.

Amúgy pedig szerintem azzal lenne értelme barátkozni, akinek a gyerkőcével a tied szimpatizál. Odamész hozzá, hogy kinek az anyukája vagy és hogy a kicsid milyen sokat mesél a gyerekéről aztán onnan már mehet a téma :)

hát mi is így vagyunk pedig már nagycsoportos a fiam. Nálunk a fő gond hogy a csoportban mi vagyunk a legfiatalabb szülőpáros, mindenki más gyereke már második vagy sokadik gyerek a szülők átlag 10 évvel idősebbek nálunk, és valahogy úgy érzem semmi közünk egymáshoz. A fiam barátai kifejezetten aranyos gyerekek de az ő szüleikkel sem vagyunk baráti viszonyban. Nálunk elég sok szülős programot szervez a csoport én néha nem is értem, hogy van kedvük a szülőknek még munka után ovis összejövetelen jópofizni, én olyankor már szívesebben vagyok otthon négyesben a családdal.

Tavaly pl anyák napját egy közeli gyerektáborban tartották, úgy volt lesz halászlé főzés is. Erre szakadó eső volt egész nap, a gyerekekért már oda kellett menni mert ők egész nap ott voltak. Bent voltak a tábor étkezőjében egész nap ott játszottak, a műsort is ott adták elő, gondoltam jó akkor megyünk haza, erre az "elvetemült" banda tüzet rakott ott az étkező előterében a kövön és felállították a borgácsot. Na én kiakadtam, hogy minek kell erőltetni és valami ürüggyel leléptünk, de másnap halottam hogy egyesek már nem szomjasan mentek haza a buliból.

A kommunikációs készségem =a 0-val. Idegenek előtt iszonyat zavarban tudok lenni,idő kell,mire én kezdeményezek beszélgetést- sokszor még az ismerősökkel sem. Megkímélem Őket magamtól :-)

Nekem tavaly kezdte az ovit a lányom,és amúgy is elég csendes vagyok,de nekem + hátrány,hogy nem vagyok helyi,pár éve lakok itt,1-1 anyukát ismerek távolabbról.

Az itteni anyukák nem "haveri" csoportok,mert egyébként nem járnak egymáshoz,csupán az ovinál várva beszélgetnek,vagy ha az utcán találkoznak. Nekem az hozott nagy változást,amikor a csoportból hárman terhesek lettünk,és mind a hárman most szeptemberre voltunk kiírva,hó végére az egyik,22-23-ra a másik,és 13-ra én.

:-) akkor lett azzal a két anyukával közös témánk. Meg én azt is csináltam,hogy oda mentem egy ilyen csoporthoz,és ha olyan volt amihez hozzá tudtam szólni,vagy hallottam ott valamit ami felvetett bennem egy kérdést,akkor kinyílt a szám... így valamelyest beszélgettem. Amúgy a legjobb praktika,ha nagyon zavarban vagy,kellemetlenül érzed magad ilyenkor,hogy később mész a gyermekért,hogy ne kelljen Neked várni,vagy legalább ne hosszú perceket.- ezt mostanában vetettem be...nem mindig szándékosan,mert volt hogy a középső gyermeknek pont úgy kellett wc-re mennie...

Üdv:3gyerkőcös