Meggyőződésből otthon maradnál 3 évig a kisgyerekeddel, mégha anyagilag nem is engedhetitek meg?

kedves utolsó:

mintha kicsit irigy lennél

nem ma kezdtük az ipart, maholnap 40 lévesek leszünk mind ketten nem a 2 csupsza seggünkre vállaltuk a gyerekeket és nem 20 évesen, befizettünk mér sok -sok adó és hasonlókat, tényleg sajnálod az a bruttó 28500 forintot

utolós előtti voltam

Én nem hinném, hogy célravazatő azt firtatni, kinek mire van szüksége. Hiszen egyébként az állam rengeteg féle támogatást oszt szét, valamit szinte mindenki igénybe vesz és ami nekem nem kell, akkor én meg azt találom feleslegesnek. Mondjuk én GYES-n vagyok, én is feleslegesnek tartom az adókedvezményeket, emelhetnék az én GYES-emet,havi húszezer forinttal és mennyire jó lenne. Akkor már majdnem minimálbért fizetnének, azért, hogy otthon nevelem a gyerekem. Az ilyen szemlélet ostobaság, nem azt kell nézni, mit kap a másik és aztán azt irigyelni meg azért fröcsögni.

Egyébként meggyőződésből nem lehet megélni való igaz, de van, amikor az embernek le kell mondania dolgokról illetve választani kell.

A lépcsőházunkban van egy csaj, akinek rengeteg problémája volt a fiával, talán hiperaktív is volt, lemondott a munkáról, elhozta délben az iskolából és mondta nagyon jó, mert délután 3-ig megcsinálták a házi feladatot mindent megtanultak, járhatott utána edzésre a gyerek, játszhatott és teljes nyugalomban élnek. Persze pár évig összébb húzták a nadrágszíjat, ő itthon volt, de megérte a gyerek érdekében.

Kinek a saját élete a fontosabb, meg a vásárlás, kinek a gyerek. És biztos vagyok benne, többet kapott így a gyerek tőle, mintha hagyta volna elveszni, viszont anyagilag mindent biztosított volna neki.