Tényleg jogosan sértődött meg a férjem? Nem fizetem tovább a számlákat.

Nem gond, hogy "külön kasszán " vannak. Azaz mi úgy vagyunk, hogy kaja-rezsi elfelezve, én a felét, ő a másik felét. Az így fennmaradó résszel mindenki azt kezd, amit akar. Férjem félreteszi az ő részét, én pedig veszek ruhákat, olyat, ami kellene, de nem életbevágó... És próbálok én is félretenni, de nem nagyon megy. Szóval nem a közös-nem közös a lényeg, hanem legalább a felébe szálljon bele a kaja+rezsibe!

2. voltam

Nem a férjedé, hanem a te felháborodásod a jogos.

Közös számlánk van, onnan megy a hitel, a tankolás, a kaja, ha a gyerekeknek kell valami, minden.

Meg ne haragudj, de erős a gyanúm a játékgépre. Vagy egyszerűen csak nem nőtt még fel.

Szerintem abszurdum, hogy egy két gyerekes családapa elvárja, hogy megélj két gyerekkel családiból, GYES-ből.

Miért alakult így? Miért vagytok külön kasszán?

Megint én vagyok, aki olvasni szokott téged.

Nálunk közös kassza van. Megbeszélünk minden kiadást, beruházást, tervet, mindent. Ha mínuszba csúszunk, együtt oldjuk azután meg.

Én a 2 gyerekre összesen 126 e ft-ot kapok,párom is ekörül. Vezetünk közösen költségvetést, még a teszveszes adás-vételek is benne vannak.

Működik.

És a páromnál mindig van pénz, költhet ő is én is, könyvet is rendelhet, de nincs az, hogy 100 e értékben nem tud elszámolni.

Számomra ez a család, a közös otthon, a közös háztartás.

Valami gond lehet a kapcsolatotokkal márcsak azért is, mert nem tudjátok ezt megbeszélni, ill. a párodnak más céljai vannak, mint neked.

Mi 18 éve vagyunk együtt, és nincs "közös kasszánk". Akár a kérdezőnél, de mindenre közösen költünk. Nálunk pld. úgy alakult, hogy a rezsit teljesen én fizetem (mindig is így volt) a megélhetést, kicsi hitel, benzin, kaja, ruhák, stb. pedig a férjem. Ha pedig egy nagyobb dolgot veszünk, azt valamelyikünk megtakarításából vesszük el, pont azéból, akinek nem jár nagy kamatveszteséggel, ha fel kell bontani egy lekötést. És ez ilyen egyszerű, semmi bonyodalmat nem okozott 18 év alatt még soha.

És ha egyikünknél nincs pénz pld, és hirtelen kell, a másik odaadja (és nem kérjük vissza a másiktól).

Most hogy gyesen vagyok már én is, az én kerek 38 ezremből nem futná a lakás rezsijére.. ugyhogy abból a férjem még pluszba átvállalt egy csomót, azon felül ő fizet mindent az égvilágon (és csak nettó 100 ezret keres) :((( Szóval a férjednél valami nagyon nem jó...

Mindig megdöbbenek amikor ilyenekről olvasok. Mi közös kasszán vagyunk, bár külön számlánk van. Az enyémről megy a lakáshitel, a férjem fizeti be a rezsit. Ha valamelyikőnk lenullázódik akkor a másikéból költünk. A boltban is az fizet akinek több van a kártyáján. Mindig megbeszéljük, kinek mennyi van a számláján és akkor tudjuk, hogy összesen mennyi pénzünk van még arra a hónapra.

Pl. a bölcsit is az fizeti aki éppen aznap megy érte. Sőt, ha a szüleinktől kapunk pénzt az is közös.

Az lenne a MINIMUM, ha annyit hazaadna amennyi a te bevételed.

Nem is értem hogy lehet így családként működni, ha már a saját gyerekétől sajnálja a pénzt.

Én túl földhöz ragadt vagyok ehhez a külön kasszázáshoz.

Mi megkapjuk a fizetést (én gyeden vagyok) és én szépen elrendezek mindent belőle. Férjemnek megmutatom vagy elmondom, hogy mit hova utaltam és kész.