Vannak itt rajtam kívül engedékeny anyukák?

Szerintem pont, hogy meg kéne engedni a gyerekeknek az ilyen jellegű kibontakozást. Had pocsojázzon, homokozzon, tépje kicsit a füvet, vizsgálgassa a kavicsokat. Ha valamit nem féltünk és nem törékeny, pl konyhában egy kiskanál és néhány műanyag edény, had játszon vele a gyerek. Had tépjen szét egy régi (nem ólmos) újságot. Ezekkel mind-mind okosabb lesz. Megismeri az anyagokat. Ez szerintem nagyon fontos. A gyermek agyának fejlődésében az 1. év a legfontosabb. Soha nem fog ennyit már fejlődni az agya, mint az 1. évben. Tegyünk meg mindent, hogy minél több dologgal ismerkedhessen meg. Az elkövetkezendő pár évben még eléggé intenzíven fejlődik az agya, továbbra is fontos, hogy minél többet lásson a világból. Ha állandóan korlátokat emelünk a gyermek elé, ne csodálkozzunk, ha egy kicsit tutyi-mutyi semmit nem merek csinálni, nem tudok barátkozni, befelé fordulós gyerekünk lesz.

Én próbálom 13 hónapos kislányomat e szerint az elv szerint nevelni, és én nem nevezném ezt túlzott engedékenységnek, hogy az ésszerű dolgokat megengedem neki. Ezt úgy veszem, hogy ez a neveléshez-okításhoz hozzá tartozik.