2 vagy többgyermekesek, ahol a nagyobb gyermek 5 év alatti! Mennyi időt tudtok tölteni csak kettesben egy-egy gyerekkel, mármint a nagyobb (akk) al?

2 év,3hónap van a gyerekeink közt. A kisebb hasonlóan a Tiétekhez,nem szeretett maga lenni a kiságyban,de a babakocsiban tologatva elvolt,óránként evett. A naggyal ekkor kezdtünk ismerkedni a mondókákkal,gyermek dalokkal-ami eszembe jutott,megtanultunk 10-ig számolni,megtanultuk a teljes nevét,a lakcímét,hogy hogy hívják Apát,kistesót...amit nagyon élvezett! Ha lehetett,akkor gurigattunk labdát,azt a földön ülve,a tesót fogva is tudtam játszani. De kézben a tesóval lehet rajzolni is!

Közben azért figyeltem,hogy elkerüljük a testvér féltékenységet,és sokat magyaráztam a Nagynak! Szerencsére nagyon okos gyerek,és nem volt gond!

Üdv:2gyerkőcös,36hkm.

A kicsi 2 hónapos, ő is nyűgös. Ha leteszem, rögtön vonyít. Ezért mei tai-ban szoktam magamra kötni. Így tudok játszani a nagyobbal is, ő 2 éves, mert a kezem szabad, és nyugi van. Nektek is javaslom, hogy szerezzetek be egy kendőt, mei tai-t vagy egy SSC-t. a mi életünket nagyon megkönnyíti! :)

(Bocs, hogy kicsit off lett.)

Nekem 5 hét és 17 hó. A legkisebbek.

Öt gyerekes anyuka vagyok és nálam mindnél bevált, hogy egy baba még 3 nap alatt bármire rászoktatható.

Ne vedd fel egyből. Csak szólj hozzá, simogasd, próbáld másképp nyugtatni, esetleg 5-6 percre hagyd egyedül. 20 percnél tovább ne hagyd sírni ekkor sem! de ha tudod hogy evet eleget, büfizett, tisztába van téve, akkor valószínűleg csak hiszti(igen, már ekkor!) persze igényli még egy ilyen pici baba csak úgy simán is az ölelést, szeretgetést, na de nem non-stop. Azért nem találom jó megoldásnak ezt a kendő dolgot(elsővel 16 hetes korig használtuk) mert úgy hozzászokott, hogy 1 percre nem lehetett letenni és vannak dolgok, amiket jobb baba nélkül csinálni. elsősorban persze WC-zni és mosakodni, de mit fog apa szólni, ha hónapokig nincs semmi , mert a gyerek már éjszaka is csak anya karjában alszik?

Aludni is jobban fog. Az első három nap maga a pokol, de hidd el megéri. Így leszel te is kipihent, boldog, meg a baba is.+ tesóra is jut idő:)

13:37-es!

Lehet, hogy több gyereked van, de nem értek egyet azzal, hogy hozzászokik a kendőhöz/hordozáshoz. Ez a kisbaba természetes igénye, és igen, akár egész napra. Példának felhoznám a nagyobb gyerkőcöt. Ő is kézbenlevős volt, utálta ha letettem. Így már őt is hordoztam, mert úgy tudtam csinálni a házimunkát, ő meg elvolt. Aztán kb. 4 hónapos korára, már kezdett egyedül is ellenni. És ahogy nagyobb lett, egyre több játszott magában. 9 hónapos korában megint sokat volt rajtam, mert jött a szep. szorongás, akkor se tudtam letenni (és amíg pl. elmentem WC-re, ami 2 percet vesz igénybe, akkor sírt egy kicsit, túléltük). Aztán elmúlt, megint elvolt magában. És azóta is elvan, érdeklődik minden/mindenki, a nagymamáéknál rendszeresen ott alszik, szokott rá más is vigyázni, és nagyon szereti, úgyhogy nem lett "elkapatva" és nem "nőtt hozzám".

De oké, nálatok bevált a módszer, amit leírtál, nálunk nem, és mégsem lett elkényeztetve a gyerkőc. Csak ennyit szerettem volna.

Amúgy a 2. válaszoló vagyok.

Szerintem egyezzünk ki abban,hogy mindez baba függő!

A babáknak alap igénye hogy a szülő pátyolgassa,de nem mindegyik baba igényli!

Azt gondolom,hogy vannak bizonyos dolgok,amiket nevezhetünk túlzásnak!(EZ CSAK EGY VÉLEMÉNY!) Ilyenkor meg kell tanítani a babának,hogy "anya akkor is van,amikor nem látja!"-bár azt mondják,hogy a babáknak egy örökké valóság amíg vár,nem tudom,rég voltam baba:-D

Nem feltétlenül baj,ha valaki ezt alkalmazza!

És hogy őszinte legyek,én sem repestem az örömtől amikor a lányom óránként obégatott (mondjuk Ő az első 2 hónapot végig ette),és csak karban és babakocsiban volt hajlandó csendben lenni! A babakocsiban is vinnyogott egy ideig,hiába tologattam! Előkerült a hordozó,és ott feküdt,mindig látott,ha kellett a lábammal tudtam ringatni. Amikor nagyobb volt és az alvással voltak problémáink,akkor megpróbáltam amit sokan javasoltak ezen az oldalon is,de nem jött be-se szívem,sem türelmem nem volt hallgatni a bömbölését,és az egyik este hiába járkáltam ki-be a szobába,akkor sem volt hajlandó aludni... ott is hagyhattam,ordított amíg türelmem volt hallgatni,de az sem volt valami sikeres!

Csak 20 hónapos korában aludt át 1-1 éjszakát,23 hónapos volt amikor még mellette kellett feküdnöm míg elalszik,de az éjszakákat már ekkor átaludta,majd szépen lassan leszokott arról,hogy mellette kelljen lennem mikor elalszik- aminek nagyon nagyon örültem,mert bizony pocakosan nehezen fértem mellette!

Anyukák,akik ellenzik a "leszoktatni a babát anya karjáról" módszert: Nem szeretnétek /szerettetek volna nyugodtan csinálni a dolgotokat amikor kell?

Anya mellett társ is vagyok,és szakács,és takarítónő és ápolónő...ahogy itt szerintem mindenki! Hogy bírtok/bírtatok mindent megcsinálni gyermekkel a karotokban,hogy tudtatok társa maradni a férjeiteknek?

A nagy lánnyal való játszást,foglalkozást megoldottam,de a többi számomra elképzelhetetlen!

1. voltam.

2. vagyok.

Oké, mindenki máshogy csinálja, mindenkinek más jön be.

Az utolsó kérdésedre válaszolva pedig:

Én a többi dolgot is a mei tai-jal oldottam/oldom meg.

Amikor a baba rám van kötve, akkor a kezem szabad, így tudok sütni-főzni a nagy pedig segít. Mindent így csinálunk szinte, így mindenki nyugodt: a naggyal is foglalkozom, a kicsi nem ordít és én is tudom csinálni a dolgomat. A házimunkát nem úgy fogom fel, mint "munka", hanem mint közös elfoglaltság. És mindenki boldog.