Anyukák, akik sok időt töltötök kettesben a párotokkal, miket szoktatok csinálni?

Hát mi első sorban beszélgetni szoktunk.

Beülünk valahová, ahová kedvünk tartja, és 2 órát is beszélgetünk. Nekünk már kettő van, így hétköznap sokszor nem futja csak a teendők megbeszélésére, arra hogy "hogy vagyunk", akár egymással is, arra már nem.

Ezt hetente egy délutánon pótoljuk.

Mondjuk nekem nem "hiányoznak" olyankor a gyerekek, én élvezem nélkülük.

Nyáron meg 3 napra voltunk kettesben, na ott már hiányoztak picit, de azért átvészeltük, annál nagyobb volt az öröm, a lendület, amikor találkoztunk!

Hová valósiak vagytok? a környék nevezetességeiből, helyi múzeumokból/art klubokból stb érdemes lehet szemezgetni.

nézzétek meg pl az Igazából szerelem c filmet és aztán egy forró csoki mellett beszélgessetek róla, hogy kiből milyen érzelmeket váltott ki egy-egy rész, melyik volt a kedvenc sztoriszál benne stb.

Csináljatok közösen a lányotoknak egy babaházat kartonból: tervezzétek meg, gondolkodjatok a kivitelezésen, és alkossátok meg együtt :-)

Kiránduljatok el újra egy számotokra fontos helyszínre, pl első randi vagy ilyesmi

Szervezzetek a barátokkal egy laza beszélgetős v társasozós délutánt (mert nem feltétlenül a csak kettesben töltött idő képes az összetartozást erősíteni)

Én már annak is örülök, ha lefekszem az ágyra és odafekszik mögém, átölel és ad egy puszit.

Persze, jól esik kiszabadulni, elmenni ide-oda, de azért mi szeretjük magunk mellett tudni a lányunkat. Főleg, hogy mind a két felmenői tábor között van 1-2 'elmés', akire még a kutyánkat se bíznánk :)