Ki tud olyan pasirol, aki nagyon nem akart gyereket es aztan megis csak meggondolta magat?

Az én férjem 12 évig mereven elzárkózott a második gyerektől. Még beszélni sem volt hajlandó róla. Már volt egy csodálatos fiunk, akit imád. Könyörögtem, de hajthatatlan volt. Mígnem megismerkedett egy 2 éves kislánnyal, akivel első látásra szerelembe estek egymással. Akkor újra elkezdem puhítani, hogy na, én is egy ilyen babót szeretnék és nénány hónap alatt sikerült rávennem. Most itt szuszog a pici lány babókánk, akit ugyanúgy imád, mint a fiát, csak közben mi nem lettünk fiatalabbak. De lényeg, hogy itt van és mindenki nagyon boldog. Nálatok mi a gond?

Az én párom volt az abszolút antiapa: sokat bulizott, magán kívül senkivel nem törődött, nem bírta a gyerekeket és még sorolhatnám. Aztán félig-meddig váratlanul teherbe estem és minden egy csapásra megváltozott. Azóta nem iszik, nem bulizik, nem cigizik, karriert épít, mintaapa, mindennél jobban imádja a lányát és kedvenc helye a játszótér. :) Bár azt azért elismerem, hogy mázlim volt vele, általában kutyából nem lesz szalonna.

Az en ferjem nem akart gyereket es 40 eves volt amire megvaltozott valami benne. Addig vilagot jartunk, olyan volt a munkaja, hogy Azsiaba, Amerikaba, Jappanba... jart kikuldetesekre es nagyon szerette a munkajat, nagyon elvezte a vilagot. Nyaron jokat nyaraltunk, buliztunk. En 30 eves voltam amikor ugy dontottem, hogy vegre csaladot szeretnek (ekkor mar 8 eve voltunk egyutt). Puhitanom kellett ot 1 evig, hogy minden rendben lesz, megvan mindenunk, jo allasunk... nem lesz gond. Azota mar masfel eves a kisfiunk es imadja de meg mai napig sokat utazik csak en mar nem tartok vele hanem maradok a kisfiammal. :) De nem panaszkodom, jo ez nekunk igy es ha majd a kisfiunk nagyobb lesz vele is bejarjuk a vilagot. :)