Hát nagyon sajnálom, hogy ennyi idős magzatot veszítettél el. Nekem egy vetélésem volt 6 hetesen, de mindig arra gondoltam, hogy most hány hetes terhes lennék, ha...
Szerencsére azóta van egy egészséges kisfiam.
Amúgy mi volt a baj? Meg kellett szülni a babádat?
Nagyon sok erőt kívánok, biztos lesz gyermeked!!:)
2011. júl. 8. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 anonim válasza:
Sokáig! :(
2009-ben volt egy 11 hetes elhalt terhességem,még most is sírok ha rá gondolok.
6,5 hónapos anyukája.
2011. júl. 8. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
3/11 A kérdező kommentje:
Engem okoltak, hogy nem szóltam időben, hogy szülési fájdalmaim vannak, mert akkor bennttarthatták volna ezt mondták. Ez nem igaz. Szóltam, hogy fáj a gerincem, de nem tudtam, hogy ez a szülés jele lehet. Mikor már nagyon erősen görcsöltem kaptam magnéziumos infúziót, de nem segített. Hallották a szívhangját gyengén. (Utólag már tudom, hogy az enyémet). Mikor megjött a szövettan eredménye, azt mondták, hogy babával nem volt gond. Burkoltan megkaptam, hogy nem kellett volna a párommal együtt lennünk. Amikor megfogant akkor voltunk utoljára együtt. (Azóta se tudunk.)Elmentem Pestre egy dokihoz, ő mondta el mi is van pontosan leírva a szövettani eredményre. Röviden és tömören: a baba már elég erőteljesen bomlott (több mint 24 órája halott lehetett) , már nem lehetett megvizsgálni, így nem tudjuk mi lehetett a baj. Még szerencse a bajban, hogy pénteken akartak hazaengedni, de előző nap éjjel beindult a szülés. Megvizsgáltattuk magunkat a párommal, nem volt semmilyen fertőzésünk. Viszont a szülés óta gyulladásban van a szervezetem. Egyszerűen alig tud az új doki is megvizsgálni, annyira befeszülök és nem tudom elengedni magam. Nagyon hiányzik.Még genetikai vizsgálatra akarunk elmenni, ha lesz valamikor idő, mert újra dolgozom, és amúgyse tudok nagyon emberek közelébe menni, csak ha muszáj, de utána még rosszabbul vagyok. A hasam állandóan fáj. Állítólag idegi alapon.
2011. júl. 8. 15:09
4/11 anonim válasza:
Nagyon sajnálom, ami veled történt. Nekem 9 hetesen volt a missed ab.-om, én is számontartottam a dátumot, amire ki voltam írva. Bár én 3 hó múlva már újra terhes voltam. Manapság már annyira fáradt vagyok, hogy már eszembe sem jut, most 17 hós a kisfiam, minden másodpercem kitölti, amióta megszületett. Talán neked is majd ez lesz a segítség, ha majd megszületik a babátok.
Ne okold magad, a múlton rágódni nem érdemes. Sokszor nem is tudják az okát, mi okoz ilyen tragédiát. Én valami könnyed sportot is ajánlok neked, kikapcsol és a szervezetnek is, átmozgat, regenerál. Én annak idején sokat sétáltam, akár 1-1,5 órát is. Szedd a vitaminokat, egyél sok zöldséget, gyümölcsöt, testben, lélekben már készülj fel a terhességre. Legalábbis én ezt tettem. :)
2011. júl. 8. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
5/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat és a tanácsokat.
2011. júl. 9. 09:16
6/11 anonim válasza:
Emlékszem rád,írtam is akkor neked.Én mindig azt a napot gyászolom meg mikor elveszítettem.22 hetes volt.Azóta eltelt 8 év,van másik gyerek,de az a nap mindig kiborít.
2011. júl. 14. 23:32
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 A kérdező kommentje:
Nagyon szeretnék babát, de mostmár iszonyatosan félek is tőle. Sajnos a párommal nem tudok még mindíg úgy együtt lenni, pedig nagyon türelmes és figyelmes velem. Szerencsére ad időt, atz mondta szóljak én ha már úgy érzem hogy tudnánk. Félek ha nem tudom rászánni magam akkor soha nem lesz babánk és előbb-utóbb rámegy a kapcsolatunk is. Lehet, hogy mégse kellene megtartani az eltolódott esküvöt. Engem legalábbis már nem dob fel, már nem akarom úgy mint régen. Egyre többet gondolok a picire, tegnap is kiborultam és sírtam a szobában. Mikor bejött egyből csukogatta az ablakokat, nehogy valaki megtudja. Nagyon megviselt, és nem tudom hogy tegyem rajta túl magam. Lehet, hogy leváltom az új dokit is (pedig nagyon jó, de ő azt mondta szeptemberben beszélünk csak, hogy mi legyen), én viszont minnél hamarabb szeretnék babát. Ha meg nem jön össze a legjobb ha belehajszolom magam a munkába mégjobban, hogy tényleg ne is tudjak gondolkodni.
2011. júl. 15. 00:53
8/11 anonim válasza:
Igaz nekem 9 hetesen halt el a terhességem, nekem egyik doki 3, a másik 6 hót mondott, hogy várjunk. De én már a 3. hónapban terhes lettem. Elszámoltam az ovulációm napját és pont akkor voltunk együtt. Amikor mentem a dokihoz, azt mondta, így kellett lennie. Én úgy voltam vele, hogy rendesen megjött 2-szer pontosan 28 napra, akkor a szervezetem is kész. Én is írtam már neked egyébként feljebb. Persze a Te helyzeted nem tudom átélni, de ne nagyon örlődj a történteken. Túl kellene lépned, főleg ha már nagyon szeretnél babát. És a félsz mindenkiben benne van, ha itt olvasod a kérdéseket, mondhatni természetes alap esetben is, akinek soha semmi problémája nem volt a terhességgel. Nekem anyukám mondogatta sokszor, hogy minden rendben lesz és igaz voltak nehézségek, de megszületett egészségesen a kisfiunk. Én itt megismertem egy anyukát, akinek a genetikai eredménye miatt kellett megszakítani a terhességét, ő is már a 20. hét körül járt. Nagyon-nagyon megviselte, de azóta megszületett a babájuk és látom az iwiwes fényképeken, hogy ragyog a boldogságtól! Vagy akkor keress fel egy dokit, aki a lelkeddel is foglalkozik, ha egyedül nem tudod feldolgozni.
2011. júl. 15. 07:31
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 anonim válasza:
Ne siess másik babával.Nekem 2 évet kellett várnom,azt hittem meghülyülök.Aztán 5 év lett belőle.Hosszú idő ,de kellett.A szervezeted is kell regenerálódjon,és a lelki egyensúlyod is vissza kell kapnod.Engem a munka mentett meg,olyan dolgot valósítottam meg a várakozási idő alatt,ami gyökeresen megváltoztatta az életünket.
Talán azért kellett megtörténjen?Mert ha az a baba megmarad,akkor ma nem lenne ez az életem,mert nem tudtam volna megvalósítani amit kitűztem.
Nem tudom,de úgy gondolom ,ott fent valahol ,jól el vannak rendezve a dolgok.
Lehet nem fogjátok megtartani az esküvőt,és a babád nem akart egy olyan párkapcsolatba születni ,ami talán zátonyra megy.
Ha ezt az esetet így reagáéjátok le,akkor lehet nem áll biztos alapon a kapcsolatotok.
2011. júl. 15. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
10/11 A kérdező kommentje:
A kapcsolatunkkal nincs semmi probléma. Nagyon szeretjük egymást, de mindketten a munkába menekülünk úgy érzem. Együtt vagyunk, együtt dolgozunk amikor csak lehet. Sajnos pihenni nem igazán állunk meg, pedig lehet, hogy azt kellene. Az esküvöt csak én nem akarom, mert már nincs a pici. Jobb lett volna ha házasságba születik. Mindig is szerettem volna esküvőt, de teljesen elment tőle a kedvem. Imádságot kellett írni a papnak, hát ez mostmár nem megy, az előzőbe meg belefogalmaztam a babát, bár most mikor beszéltem vele beleegyezett, hogy ne írjunk. Igazsság szerint, már nem tudok hinni és ez a probléma. A templomi esküvöt meg a barátom nagyszülei és anyukája akarja (kötelezi)-igen vallásosak. Nekem ne jöjjenek azzal, hogy adjak hálát meg stb... mert nincs miért. Ha megmaradt volna és egészséges lett volna akkor igen, de nem kötelezőből.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: